Mostanában megint leragadtam kicsit az írásban.Valahogy sosem jutottam el odáig,hogy na akkor mosr blogolok.
          Lehet azért van mindez,mert nincs saját gépem...még mindig.És egy ideig biztosan nem is lesz.Tudni illik totálisan becsődölt.Egész héten szervizben volt,aztán ma beszéltem a szerelővel és mondta,hogy most már nála van,de mivel alaplap csere volt így mindent újra kell rá tenni,és az sajnos a mai napba már nem fér bele,hétfőtől meg szabin van.na üsse kavics mondtam neki,hogy semmi baj.Úgysem voltam az elmúlt három napban sokat gépnél.Talán ezért is maradt még el a blogolás.
          Hogy mivel töltöttem napjaimat,ha nem gépnél voltam??
          Hát tanultam.Nagyon sokat.De komolyan.És az a helyzet,hogy minél többet foglalkozom a némettel,annál jobban érzem,hogy nem tudok semmit.Ráadásul vasárnap már augusztus van. :(
          No mindegy,amióta tart a nyár azóta beszélek a németről...sőt nem is beszélek,csak panaszkodom.
          Aztán ha már így panaszkodós kedvemben vagyok...uhh emberek.Iszonyatosan hiányzik már Tomi... :( És még egy jó ideig nem látom...
          Na de van egy kicsit vidámabb dolog is.Megkaptam az első születésnapi ajándékot.Mama és Papa vettek nekem egy új telefont,mert a régi már nagyon kezdte beadni a derekát...Nagy váltás volt ez az új telefon.Annyit elárulok,hogy maradtam a Nokia-nal...
No de beszéljenek a képek helyettem:

Ilyenem volt:

És most ilyenem van:

          Egyszerűen nagyszerű ez a telefon.Csak ajánlani tudom. :)
          No most elmegyek,mert még hajat kell mosnom,aztán meg Katival és barátjával autós üldözős játékot fogunk megint játszani. :D Legyetek jók!
Ölelés,
Zs.

Ui.:Még 5 nap és (remélhetőleg) látom Tomit :)

FIGYELMEZTETLEK:HOSSZÚ ÉS SOK MINDENRŐL SZÓLÓ BEJEGYZÉS!!

Nem is tudom most sírjak vagy nevessek?? :(
Tudjátok,iszonyatosan hiányzik Tomi.Fél 8 körül felhívott,és egyszerre dobogott erősen a szívem,és el is szorult.Amíg beszéltünk addig remek volt minden,de amint letettük a telefont,csak bámultam a plafont és azon voltam,hogy mindjárt sírok.Rossz.Hiányzik,és utálom,hogy még 8 napot ki kell bírni...
Aztán nevetős hangulat mért lehetne??Hát ma kicsit újítottam a ruhatáramon.Na jó,kemény 4 darab új cuccot vettem.Egy fekete színű fehér pöttyös szoknyát,egy fekete pulcsit,egy szürke felsőt és egy lila kockás inget. :)
Tetszenek,sőt imádom őket,szóval nagyon örülnöm kéne.Meg tényleg jó volt ez a nap,csak ajj...azért hiányzik Tomcs... :(
Szóval igen,élek,élek.Tegnap nem is említettem,hogy filmet néztem.Tudom,hogy nem egy friss film,de én valahogy mindig később nézek meg minden filmet.Tegnap a Csak szex és más semmi volt soron.Egyszerűen nagyszerű.Nagyon jó film.Bár én nem vagyok kibékülve annyira a magyar filmekkel,de ez nagyon bejött.Egyszerűen a szereplők pont jók,a történet meg amellett,hogy nagyon poénos,mókás,vicces,stb. igen csak leköti az ember figyelmét.Tudjátok hajlamos vagyok megunni -főleg a magyar- filmeket.De ezt valahogy nem sikerült. :D
Aztán néha napján,most,hogy nincs kivel szinte állandóan dumálni -ugye,mert Tomi nyaral- nézek egy kis Szívek szállodáját (Gilmor girls).Régebben sosem tudtam végignézni,vagy talán nem is az,hogy végignézni,de sose volt hangulatom hozzá.Ám most,igen jókat szoktam mulatni rajta.
No de ennyit a mostani filmezéseimről...
Amit még mindenképpen megakartam ma említeni az az,hogy mekkora különbség van az osztrák és a magyar emberek között.Ma Bécsben volt szerencsém ezt igen csak megtapasztalni...újból...
Amikor bementem egy boltba még ha 20 méterre is állt az eladónő,odakiáltott,egy "Grüß Gott!"-ot.Hát hihetetlen.Vagy csak szimplán elment mellettem a boltba,akkor is köszönt,vagy rám mosolygott,pedig tényleg csak egy egyszerű vásárló voltam.Itthon valahogy ez még nem volt szerencsém megtapasztalni.Biztos vagyok benne,ha lett volna ilyen alkalom,az maradandó nyomot hagyott volna bennem.De ne csak az eladókról beszéljek...ott vannak a szimpla emberek.Azok is csak úgy elment mellettem és rám mosolygott.Először nagyon hülyén éreztem magam,mert biztos igen gázul mosolyogtam vissza,de bocsika,hát én ehhez abszolút nem vagyok hozzászokva.Nem tudom ti hogy vagytok vele,de én rám nem igen szoktak rám mosolyogni mondjuk ha elugrom a boltba kenyérért...
Aztán volt egy kalandom a kinti élelmiszerboltba.Katival nézegettünk csokit,mert Lacinak akart hozni valamilyent és egyszer csak rám köszönt egy férfi,hogy sziasztok.mellette állt egy velem egykorú srác is,talán a fia lehetett,mert amikor rám köszönt a pasas,igen zavartan félrenézett és valamit motyogott.Hát én nem köszöntem vissza,csak lestem,erre még egyszer rám köszönt.Mondom magamba,jól van apám,köszöngess csak.Katinak meg elkezdtem hisztizni,hogy menjünk már innen,mert ezek ránk szálltak.Na mindegy,szerencsére eltűntek. :D
Aztán még egy,utolsó gondolatként...Nem értem,hogy egyes emberek mért mások szemében keresik a szálkát,mikor sajátjukban nem látják a gerendát??Egyszerűen hihetetlen komolyan.Feltud húzni az iszonyatosan nagy határozottságával... -.-" Nem tudom,van egy olyan érzésem,hogy nem is szereti a barátnőjét.De komolyan.Bár ebben nem vagyok,és nem is lehetek biztos,de valamiért mégsem hagy nyugodni,hogy igazam lehet.Mindegy,jobb lesz,ha ebbe nem avatkozom bele,mert egy dolgot már megtanultam:a nagy szám az mindig csak bajt hoz.Szóval inkább most csendben maradok.Remélem bírni is fogom.
Na,én kezdek álmos lenni,szóval lassan elszállingózom...
jaj,egy kérés,ha elolvastad és segítenél nekem egy kicsit,azt megköszönném.Hamarosan 18 éves leszek ugye.És ajándékot szeretnének nekem venni,de fogalmam sincs,hogy mit kérjek??!Ha van egy tipped,azt tedd meg,hogy leírod nekem,kérlek.Köszönet érte!!
Ja amúgy tegnap előtt kiosztottuk Katival az összes meghívót.Szóval juppíí...haladunk haladunk.Most már csak a visszaigazolásoakt várjuk,hogy hányan is leszünk.
Na tényleg megyek!Igyekszem holnap jönni.
Legyetek jók!
Puszi,
Zs.

Jó ideje eltűntem megint,tudom.Valahogy sehogy sem akaródzott ez a blogosdi.De most pótolom az elmaradásaimat.
A múlt héten több dolog is történt velem...
Csütörtök:
Iszonyatos német tanulásba kezdtem.Át vettem az egész START nyelvtanát...(aki nem tudná az 20 lecke) Jó persze igen gagyi dolgok is voltak benne,de jobbnak láttam,hogy ha már egyszer az egyik alapja a vizsgámnak,akkor had menjek biztosra.Ahogy tanulgattam egyre jobban éreztem,hogy nagyon fosok ettől a vizsgától.Nagyon... :(
Egy csomószor nagyon alapvető dolgok nem jutnak az eszembe,szórendeket alapból totál összekeverek.Tudom,hogy ezek ilyen kis apró hibák,de tudod...félek,hogy ebből a sok apró hibából túl sok lesz...és máris buktam az egészet.80%-ba azért nem fér bele annyi hiba...
Na mindegy,most még van egy kis időm pánikolni...
Péntek:
No ez egy érdekes és vicces nap volt.Lacihoz mentem Tomival fát pakolni.Fél 5 körül álltunk neki és este 8-ig meg se álltunk.Öten pakoltuk (Laci,Kati,'Kolb',Tomi és én :) ) Nagyon jókat nevettem,és a végére nagyon belejöttem.Utána pizzáztunk,beszélgettünk. :)
Lacitól a nap folyamán megkaptam,hogy igen csak tökös csaj vagyok.Hát mondom,aki tud az tud. :D Tomi is és Laci is azt hitték feladom majd,de nem!Nem tettem meg!Pedig egy bazi nagy fadarabot ráejtettem az ujjamra és nem hazudok iszonyatosan fájt,de nem adtam fel.Az nem én vagyok.Nem szívesen adok fel dolgokat. :)
Szombat:
Hát ez a nap nem sok mindent tartogatott.Na jó,azért mégis.Egész nap a szomszéd néni unokáival voltam.Játszottunk,iskoláztunk,üveget festettünk,és mesét néztünk. :) Nagyon szeretek velük lenni,egyszerűen tüneményes kis rosszcsontok :)
Vasárnap:
Na ez a nap több szempontból is tartalmas volt.
Egyrészt most volt Ati atya búcsú miséje.Igen elhelyezték tőlünk augusztus 1-től Kőszegre.Három év után nagyon a szívünkhöz nőtt,és nagyon fog hiányozni.Egyedül tőle viseltem el és viselem el,ha Szőkéne hív. :D Nem titkolom,igen sírtam a mise végén,mikor a búcsúzás volt... :(
Aztán utána egy kicsit vidámabb hangulatba csöppentem.Tomiékhoz mentem ebédelni.Nagyon jól érzem magam náluk,nagyon a szívemhez nőttek. :) És nem tagadás,ha Tomival vagyok,az rosszul nem sülhet el. :)
Este nyolc körül értem haza,utána pedig Katival és Lacival játszottam internetes autós játékokat.Hát szakadtunk a nevetéstől,az tuti... :D
Hétfő:
Végül a mai napom.Hát el kell áruljak valamit.Iszonyatosan hiányzik Tomi. :( tudom,hogy tegnap váltunk el,de most olyan hosszú ideig nem fogok látni...Tudni illik ők most nyaralnak.Aztán mikor ő hazajön,én pont akkor megyek el lelkigyakorlatra.Tudunk időzíteni,nem??Ez összesen 10 teljes nap...kimondani is rossz,nem,hogy belegondolni.Eddig még soha nem voltunk távolabb 1 hétnél tovább... :(
Nagyon hiányzik.... :(
Ha már ennyi napról írtam,akkor a holnapi napból egy kis ízelítő :D:
Szóval,holnap elmegyünk egy kicsit kirándulni..egészen pontosan Bécsbe. :) Szeretem Ausztriát,nagyoooon :)
Remélem jó lesz.Az útra viszek magammal egy kis Showder klubbot...csak úgy alap hangulatnak...
Amúgy,ha már a hangulat szóba jött...huh,szerintem front lesz,mert ma itthon csak úgy szikráztak a villámok...nagyon ingerültek voltunk mindannyian,és így rossz visszagondolni... :/ szóval remélem tényleg csak front van a dologban. :)
No,most viszont zárom soraimat,mert a szemeim is mindjárt lezáródnak.Ráadásul már mindenki lefeküdt aludni.Nem akarom,hogy felébredjenek rám,az csak újabb vita lenne...
Szóval ezt megelőzvén búcsúzom,igyekszem mihamarabb jönni...ja igen,még valami.Ha nem mondtam volna,akkor megint nincsen gépem,mert a drágaság felmondta a szolgálatot...az is elképzelhető,hogy alaplap csere lesz.Pompás.Kis sz*rzsák -.-"
Na,legyetek jók!
Ölelés,
Zs.

Na meg volt az ebéd is.
Szóval megnéztem a postafiókomat és máris kaptam egy választ.Szóval már ketten visszajeleztek a három meghívásból.Tiszta szupi. :) Buliról azt hiszem egyenlőre ennyit.
Megőrülök néha a nővéremtől.(Remélem olvasod!!!!)De komolyan.Mért jó az neki,ha piszkálódhat??A legrosszabb meg az,hogy anyu mindig az ő pártját fogja és én jövök ki belőle rosszul.Ma megkaptam,hogy diliházban fogok kikötni.Hát,ha a nővéremen múlik,akkor biztos.Hányszor mondtam én,hogy nézzék meg,ha nincs itthon,akkor milyen nyugalom van.De nem.Oké.Biztos nekik van igazuk és bennem van a hiba.Mindegy.Már megszoktam.
Na 1 óra múlva jön Tomi. :) Ma vagyunk 3 hónapja együtt.Hűha... :)
Hosszú idő után megint kifestettem a körmömet.Tudom,ez most bazira fontos infó lehet nektek. :D Nem baj,azért megosztom veletek.Egész tűrhető lett.Amúgy nem nagyon szeretem kifesteni,csak ha valaki megcsinálja.Nem tudom,én úgy érzem nem tudom olyan szépre megcsinálni.Most sem lett a legjobb,mindegy.Ez van.
Aztán mit akartam még elmesélni.ÖöÖ...
Ja igen.Délelőtt volt szerencsém olvasni egy lánynak a blogját.Hűha,gondolod,ez megint de nagy infó.De annak a lánynak,akiről már korábban sokat meséltem.Annyira fura volt olvasni,mert a régi lányt találtam meg benne,illetve,talán egy okot,hogy mért is lett ilyen.Na mindegy.ezt egyenlőre megtartom magamnak,nem nagy szám
Most megyek,mert még van egy-két dolgom.Valamikor jövök.
Legyetek jók!
Ölelés,
Zs.

Hamarosan ebéd,szóval sokat nem tudok pötyögni.Szóval mi is van mostanában velem?!Hát zajlanak a dolgok az biztos.
A buliszervezéssel kapcsolatban nem sokat haladtam előre.Kiküldtem 3 e-mail-t és eddig egy visszajelzést kaptam.Pedig már jó néhány napja elküldtem.Egészen pontosan vasárnap.Emberkék,luxus e-mail fiókot megtekinteni???Vagy esetleg a válaszadás nehézkes??
Mindegy.A többieknek kinyomtattam a meghívókat,azt tervezem,hogy vasárnap kerülnek kiosztásra.Akkor ezek is meglesznek.Jaj!De most jut eszembe,hogy nem írtam rá egy meghatározott időpontot,hogy meddig jelezzenek vissza!!Az nagyon ciki,hogy ha utólag írom rá??Hmm...Ezt még át kell gondolnom.Mert jó lenne,ha egy bizonyos határidőig vissza jeleznének,hogy tiszteletüket teszik-e vagy nem.
Na most rohanok ebédelni...folyt.köv.

Helló-belló! :)
Megint egy nap és én lássatok csodát itt vagyok. :)
Nagy fába vágtam a fejszémet,mert nekiálltam a tesóm és az én 18. születésnapi bulimat megszervezni.Mikor ráébredtünk,hogy 18 évesek leszünk,rögtön tudtuk,hogy ezt bulival kell,hogy megünnepeljük,hiszen egyszer 18 éves az ember,nem de? :D
Szóval most nagy buliszervezésben vagyok.Meghívókat gyártok,osztok,e-maileket írok,szóval elvagyok. :)
Amúgy Ti próbáltátok már a fagyit sósan??Én már igen.Ma délben.Kati kérdezte,hogy vajon milyen lehet a fagyi sósan,én meg mondom nem tudom.Aztán ott volt előttem a sószóró és hát fogtam magam és megsóztam a kanalamon lévő fagyit és bekaptam.Na hát el kell mondanom,hogy valami iszonyatos az íze,de tényleg. -.-' Amikor beveszed elkezd pezsegni a szádban és szörnyű az egész...pfúj.
Tudom,hogy most totálisan lököttnek tartatok,de hát muszáj volt kipróbálni.És különben is szeretem kipróbálni az extrém dolgokat.Na meg persze egyszer élünk nem?! :D
Most lassan megyek,átöltözöm,mert vendégségbe megyünk.
Igyekszem mihamarabb megint jelentkezni,hogy hogy állok pl. a buli szervezésével. :)
Addig is legyetek jók!
Nagy ölelés,
Zs.

Nem irigylem... :)

Tudom az elmúlt pár napban kissé hanyagolva lett a blogom.Igazából nem tudom mért,de valahogy sohasem volt kedvem írni,na meg azért időm se nagyon volt.Szóval az életemben ott hagytuk abba,hogy vasárnap volt és írtam,hogy ugye a hétfő az vendégvárós hétfő lesz.Na hát ez meg is volt,de kijelenthetem,hogy abszolút nem volt nevezhető vendégvárós hétfőnek. :) Nagyon jól éreztem magam,sokat nevettem,tényleg jó volt.Aztán kedden tanulgattam,de annyit,hogy a végén elaludtam a könyv felett.De sajna még mindig úgy érzem,hogy semmit nem tudok.És ez kezd eluralkodni rajtam...kezdek nagyon nagyon beparázni.De mondjuk vicces,mert kedd óta semmit nem tanultam.Még csak kezembe se vettem a könyveimet.Minden este úgy fekszem le,hogy "jaj ne már megint nem tanultam semmit..." és ez nagyon kiakasztó.Ma nagyon szeretnék valamit megint tanulni,mert ennek tényleg nem lesz jó vége. :/
No de most kérdezheted,hogy mit csináltam szerdán,csütörtökön és pénteken,ha egy betűt nem tanultam,igaz?!Hát elárulom.Szerdán Tominál voltam.Ahol együtt elkezdtük megnézni a Nász-ajánlat című filmet,amit én egyszer már láttam moziban.De nagyon tetszett...megint. :) Aztán a film közben először Adri,majd Gyurka is csatlakozott hozzánk.Fél kilenc előtt indultunk el tőlük haza hozzám,de végül is kilencig sétálgattunk. :) Aztán csütörtökön hogy mit csináltam??Na ez egy jó kérdés.Nem igazán tudom...Biztos semmi említésre méltót...Tegnap,pénteken meg itt volt Tomi. :)
Ma pedig megint csak alakítgattam egy kicsit a blogomon.Valahogy sohasem érzem tökéletesnek.Talán ez most egy ideig megfelel majd az igényeimnek. :D
Amúgy nem tudom ti hogy vagytok vele,de itt,ahol én lakom iszonyatosan dög meleg van,de komolyan.Egyszerűen hihetetlen.Meg lehet dögleni. :D Én csak nevetek,hogy hogyan szenvedünk itthon a melegtől.Mindenki csak fel-alá járkál,nem tudja mit kezdjen magával. :/
No egyenlőre azt hiszem ennyi.Ígérem mostantól figyelek rá,hogy ne hanyagoljam el a blogomat.
Valamikor jövök. :)
Legyetek jók!
Ölelés,
Zs.

Na,végre.Délután próbálkoztam már bejegyzést írni,de nem engedett... -.-''
De majd most. :D
Szóval ma reggel 9 után alig bírtam felkelni.Hát én olyan álmos voltam,hogy az valami iszonyat.Tegnap úgy kipurcantam,hogy az kész,pedig basszus nem is csináltam semmit.Nem értem...No mindegy,nehezen de egy negyed órán keresztül gyötrő majdnem visszaalvás után felkeltem.Abszolút nyugalommal neki álltam reggelizni,tudván,hogy már régen öltöznöm kéne.Tudni illik vasárnap mindig fél 9,9 fele kelek (de sokkal könnyebben szokott menni természetesen ez a felkelés dolog) lassan,nyugodtan megreggelizek,fél 10 körül szoktam feljönni és halál nyugodtan kiszoktam választani,hogy mibe megyek misére.És,ha sikerül kiválasztani,akkor bőven elkészülök 10 órára,mikor indulni szoktunk a templomba.De ma fél 10 után is még javába reggeliztem lent.Valahogy nem tudott meghatni a dolog.Még háromnegyedkor sem.Azért öt perc után már jobbnak láttam,ha tényleg felmegyek.Nem sok gondolkodás után ami először a kezembe akadt azt vettem fel.Ilyet nagyon ritkán csinálok,de ma ezt is megejtettem.Mise után,ahol felszoktam olvasni és ugye sikeresen bakiztam ma is akkorákat,hogy a végén már elnevettem magam. :D Tiszta zizzent vagyok.
Szóval mise után ebédeltünk,aztán gépnél voltam egy kicsit,átalakítgattam egy pöppet a blogomat,utána meg takarítottam,mert holnap jönnek vendégek.Vagyis hát kinek ki számít vendégnek.Jön Kata barátja,Laci.Hát Katinak ő abszolút nem számít vendégnek,mivel a barátja,értelem szerűen így nem vendég neki.Nekünk,a család többi tagjának a szemében sem tekinthető már vendégnek.Két éve járnak Katával,azóta igen sokat volt már itt. (Félre értés ne essék,nem baj az...engem nem zavar. :) ) Aztán jön János is,Eszti barátja.Na ő Esztinek nem tudom,hogy számít-e vendégnek,szerintem nem.Nekünk még talán annak számít.Specc én eddig össz-vissz egyszer találkoztam vele.Nekem még annak számít.Aztán jön még Tomcs is. :) :) Nekem Ő aztán végképp nem számít vendégnek.Még jó,hogy nem számít annak. :D Szerintem a többieknek sem.Vagy talán már csak egy pindurit. :)
No a mai nap végül is elszállt,és holnap megint egy újabb hét kezdődik.
Azt hiszem mára ennyit.Holnap majd jövök,hogy milyen volt a "Vendéglátós-hétfő" :D
Legyetek jók!
Ölelés,
Zs.

Ez volt életem legjobb szombatja. :) A tegnapi morcis,szomorkás hangulatot,mint egy felhőt a szél,elfújták. :) Jaj basszus annyira jó volt.Reggel fél 9 körül mentem el itthonról,egyenesen Tomiékhoz....na de várjunk csak?!Azért ez nem ment ilyen egyszerűen...kezdjük az elején...
Szóval,már a hét elején hétfő,vagy kedd körül megbeszéltük Tomival,hogy ha hétvégén mennek a mamájához,elmegyek én is velük.oké.Vasárnapról volt szó,megbeszéltük,hogy még Ő is és én is megbeszéljük a szüleinkkel.Oké.Ez eddig szupi is volt,meg jó is volt,hogy a vasárnapot választották,mert mi szombaton (vagyis ma) Mariazellbe mentünk.Minden jó volt,mert Tomi szülei is és az én szüleim is belementek az egészbe.Csakhogy idő közben változtak az időpontok és ők a szombatot választották mégis.Uhh,na hát szuper minden.Na jó,egy frászt volt szuper minden.Nagyon csalódott és szomorú voltam,mert nagyon szerettem volna elmenni velük.Valamiért éreztem,ha ezt kihagyom,nagyon nagyon jó napot hagyok ki.Így magamban már eldöntöttem,hogy oké,akkor én nem megyek a családdal Mariazellbe,hanem inkább velük megyek a nagymamához.Jójó,ez így nagyon jónak is hangzott,hogy magamban eldöntöttem,de ezt elő is kellett adni anyának.Na hát tegnap összeszedtem este minden bátorságomat és közöltem anyuval,hogy én nem szeretnék menni.Akkora meglepetés ért,hogy azt hittem dobok egy hátast.Még jó,hogy az ágyamban feküdtem,mert tuti visítva ugrándoztam volna össze-vissza.Na szóval a lényeg az,hogy anyu belement,hogy családi kirándulás helyett velük menjek. :)
Tehát most érkeztem el oda,hogy ma reggel fél 9-kor Tomiékhoz mentem.Onnan kilenc után valamivel indultunk el a nagymamához.Hamarosan oda is értünk,ahol a nagymama és az ő keresztlánya nagy szeretettel fogadtak minket,még engem is.Jajám,újabb "Tomi-rokonnal" ismerkedtem meg. :D Az egész napot velük töltöttem ott,falun. :) Délelőtt Tomi apukája kisebb-nagyobb segítségekkel megfőzte az ebédet,ami nem más volt,mint vörösboros pörkölt.Ja,ha nem mondtam volna mindez bográcsban.Hát én még sosem ettem ilyen kaját,de meg kell mondanom,hogy basszus ez isteni finom volt.Tényleg.A nap folyamán rengeteget beszélgettünk,de annál is többet szórakoztam.Nagyon jól éreztem magam.Végül is onnan fél 8 körül indultunk el haza felé,de út közben megálltunk Tomiék még egy rokonánál.Na itt Tominak megjegyeztem,hogy nagy rokonságod van??Mire ő vigyorogva közölte,hogy elég nagy.Szóval újabb rokonnal ismerkedtem meg.De nagyon mókás fickó az illető,szóval egy élmény volt.
Ahogy ez a nap is.Nagyon jól éreztem magam,és örülök,hogy egy újabb napomat Tomival tölthettem.Tényleg jó volt,és hálás vagyok ezért a napért...nagyon. :)
Holnap biztos,hogy jelentkezem még és leírom talán még azt is,amit ma kihagytam.
Ja és a napot azzal koronáztuk,hogy a németeké lett a bronz.Hát van ennél jobb nap?? :)
Legyetek jók!
Ölelés,
Zs.

Szerintem nem hiába keltem ma enyhén morcis hangulattal...Lehet fel se kellett volna kelnem,és akkor nem lenne most sem rossz kedvem.A mai napon már másodszor.úgy látszik ezek a mai bejegyzések ilyen dühös,meg szomorkás hangulatúak.nem tudok mit tenni.
Ráadásul minden fél órában eszembe jut,hogy tanulnom kéne,mert semmi nem lesz belőlem a vizsgákon.Tök jó,már csak 44 napom van.Milyen megnyugtató még ez is.
Ráadásul ott van a holnapi utazás is...Mariazell-be megyünk és semmi kedvem sincs.Mi a sz*r van már velem basszus...elegem van az egész mindenségből.Az egész vakációból ahogy van.Totálisan meghülyültem csak.Na mindegy,lehet inkább most ezt is befejezem,mert a panaszkodásommal senki nem lesz előbbre...
Mai napról azt hiszem ennyit.
Zs.

Hogy lehet valaki ekkora idióta barom???????
Á,basszus sosem értettem az embereket,a pasikat meg főleg nem.Ha valakit állítólag kedvelünk,annak elfogadjuk a bejelölését facebook-on,nem????Hogy te mekkora egy idióta vagy!Komolyan.Nálad nagyobb idiótával már régen találkoztam.Félre értés ne essék,nem érdekel,de azért ennyit talán még megtehetett volna.Mindegy.Én innentől kezdve befejeztem.Ami meg téged illet...hát ja,a disznók nem ugatnak,a pasik nem változnak... (ezt most nem általánosítani szeretném,kimondottan csak neki szól.) Komolyan szánalom az egész,de tényleg. -.-" Most  mondanám azt,hogy bár sose láttalak volna meg...de mégsem teszem,mert nem vagyok az a fajta lány,aki ilyet mond.Mindig minden okkal történik...
Na lényegtelen az egész,nem tudom mit jártatom itt feleslegesen a számat a nagy semmiről.Elegem van,kész vége ennyi.
Később még szerintem jövök...Remélem akkor valami jobb és vidámabb témával. :)
Legyetek jók! :)
Zs.

No századik bejegyzés után egy kicsit magamról is...
Szóval az elmúlt napokban tudom,hogy hanyagoltam egy pöppet a blogot,de valahogy mindig akadt más,ami fontosabb volt.Ott van példának okául mindjárt a tegnap.Na tegnap rendesen be voltam fosva,mert Tominak a gyerekkori barátaival találkoztam.Fogalmam sem volt,hogy mit fognak hozzám szólni,hogy jól fogom-e érezni magam,meg a szokásos ilyen dolgok.
Meg kell,hogy mondjam nagy kő esett le a szívemről mikor megpillantottam őket,és bemutatkoztunk.Csabi is,Geri is első pillanattól kezdve nagyon szimpatikusak voltak.Kittivel,Geri barátnőjével  már nem így voltam.Félre értés ne essék,nem volt semmi bajom,csak azt vettem észre,hogy csajokkal nehezebben barátkozom.De nem ez volt az első alkalom ilyenre...Na végül is a gayer (nem tudom,hogy jól írtam-e...no mindegy... :D) parkba mentünk,ahol a fiúk fociztak,kosaraztak,mi meg Kittivel elfoglaltuk a helyünket a pálya szélén lévő padok egyikén.Na és itt megtört a jég.Totálisan könnyedén elbeszélgettünk mindenről.Szóval Kitti is hasonlóan pozitív nyomot hagyott bennem,ahogy a másik két srác is.Örülök,hogy Tominak ilyen barátai vannak,és,hogy én is megismerhettem őket. :)
Miután a fiúk kifáradtak kemény két óra folytonos mozgás után,és mi Kittivel kellően átfagytunk elindultunk haza felé.Vagyis Kitti a buszára Gerivel,én, Tomival és Gyurkával meg hozzájuk.Donát is elkísért minket a házukig,ahol elbúcsúzott tőlünk.Egy órát voltam körülbelül Tominál,aztán hazakísért.Igaz,hogy eléggé hamar hazaértünk,de utána úgy döntöttünk elmegyünk még egy kicsit sétálni...talán csak 20 perc volt össsz.vissz,de jó volt. :) Jó mondjuk mi az ami nem jó,ha Tomival vagyok. :)
Szóval igazán jó napnak mondhattam a tegnapi napot.Egyet kivéve...sajnos a németek nem jutottak be a döntőbe,amit én nagyon nagyon de tényleg nagyon sajnálok... :( Szomorú voltam tegnap,és bántott,hogy beárnyékolja a napomat.Na jó azért annyira nem tudta,de elvoltam keseredve.Mindegy,ez van,remélem azért a Hollandok kiverik a spanyolokat. :)
No,mára befejeztem.
Legyetek jók!!
Ölelés,
Zs.

100. bejegyzés :)

Miért teremtette Isten a háziállatokat??

Mert segítenek...

Védelmezik a gyermekeket...

Gondozzák a legkisebbeket...

Megtanítanak bennünket pihenni...

Érdekes dolgokról beszélnek...

Nem hagyják,hogy leessünk...

Jól mutatnak a bulikon...

Nagyban gondolkoznak...

Hazafiasak...

Boldogan ellenőrzik a víz hőmérsékletét...

Imádják a macijukat...

Tudják ki parancsol...

És tudják mikor nevetségesek...

Láttak téged ma már nevetni???

Úgy kell,hogy a szád két csücskét  felfelé húzod!!

Várj...megmutatom,hogy kell...

És most tedd meg nekem,hogy így a 100. bejegyzésem után mosolyogsz egyet a kedvemért. :)

Komolyan mondom,hogy elegem van.Az a rohadt gépem is besz*rt... -.-"
Egyszerűen nem tudom bekapcsolni.Hívtam szerelőt, 10-kor apa azt mondta,jön..aha...11 óra van.Basszus nekem kell a gépem.Ha most megint benyalt valami hülye vírust,és elveszik minden cuccom,akkor komolyan felrobbanok.Mindenem azon van.De tényleg...
Na közben míg itt dühöngtem itt is volt a szerelő és el is vitte ahogy van.Kiderült,hogy tönkre ment a Windows.Hát nem szuper??Úgy örülök,hogy valamelyik géppel mindig van valami...

Aztán,ha mindez nem lenne elég még pluszban ott van egy lány a múltamból.Biztos említettem már itt is, -blogon- lassan egy éve lesz,hogy megismertem és akkor nagyon jóba lettünk.Aztán jöttek fordulatok és hát...ja.Kicsit nagyon megromlott a viszonyunk,és úgy éreztem valóban elveszítettem egy barátot...egy nagyon jó barátot.Sokat gondolkodom a mai napig,hogy mi lehetett az oka...lehet én ismertem félre őt,de lehet ő játszott szerepet.Gonosz lennék,ha az egészet rákenném,így nem teszem.Nincs is hozzá jogom.Két oldalú ez a dolog is,mint annyi minden más az életben.Én mindig próbálok vele normális hangnemben viszonyulni,de valahogy sehogy sem megy.Mindig érzem azt -ugyan mára már kicsivé zsugorodott- szúró valamit ott bent,hogy mégis csak csalódtam benne,nem is kicsit.Most sem volt felhőtlen a beszélgetésünk...Megemlítettem valamit neki,amit szerintem nem kellett volna csinálnia,és erre az volt a válasza,hogy ne haragudjak ő ilyen.Na igen.Nem azt mondom,hogy változzon meg,mert ehhez meg aztán végképp nincsen jogom...csak egy kicsit legyen tekintettel a másik emberre.Aki talán próbál felé nyitni...
Én komolyan próbálom elviselni,próbálok felé nyitni,de nagyon nehéz.Nem tudom,hogy mit kellene ezzel az egésszel kezdenem.És bánt,mert utálom,ha valamit nem tudok megoldani.Nem az a fajta csajszi vagyok,aki feladja,mert nem talál valamire megoldást.No mindegy.Majd,ha jutok valamire,ígérem veletek is megosztom.
Addig viszont másról is írok egy kicsit...
Mondjuk arról,hogy nagyban készülgetek az érettségire.Tegnap kitöltöttem a 2006-os érettségi feladatlapot és nem is lett annyira vészes.mondjuk a hallásutánit és az íráskészséget nem csináltam meg,de így 58%-os lett.Tudom,hogy ez nem a legjobb,de azért elsőre nem is volt annyira vészes.meg a hallásutánival is feljebb lehet hozni.Ugyan ezt az íráskészségre sajna nem tudom elmondani...bár abban még nem próbáltam ki magam.Ráadásul Esztivel megnéztük a hibáimat,hogy mi mért nem lett jó,és hát a pofám leszakad...-.-" Annyira idióta vagyok,hogy az már iszonyat.Olyan alapvető hülye dolgokat nem tudtam,hogy az már szégyen.Én letagadom,komolyan,hogy 9 éve tanulok már németet...Mindegy.Most megkeresem az ideit,kinyomtatom és a következő az az lesz amit megcsinálok,de az hallásutánival,íráskészséggel együtt. :) Aztán majd meglátjuk,hogy mit tudok kihozni magamból.Emellett tovább haladok a START ismétlésével,aztán utána az UNTERWEGS A-t fogom átvenni...és erre körülbelül 46 napom van...Uhh na ez az amitől rosszul vagyok.Hogy nincs sok időm,és nem leszek kész.Nagyon kivagyok,hogy elfogom szúrni...
No ez egy jó hosszú,panaszkodással igen dús bejegyzés lett.Hát,néha ilyen is kell.
Délután megyek Tomihoz,aztán elmegyünk moziba,és megnézzük a Twilight 3-at.
De erről majd holnap,vagy esetleg később. :)
Legyetek jók!
Puszi,
Zs.

Hát nem tudom,hogy mit is "kéne",hogy írjak.Olyan semmilyen hangulatom nincsen.A tegnapi napot is tök vártam,aztán mégsem írtam róla egy betűt sem.Pedig tényleg jó volt.
Reggel felkeltem fél 9-kor és reggeliztem,majd kitakarítottam a lenti fürdőszobát.Utána feljöttem és felöltöztem,mert mentünk misére.Mise után szokásosan haza jöttünk,és ment a nagy készülődés,mert Ati atya és Zoli atya jött hozzánk ebédre.Jó volt,és élveztem tényleg.Nagyon jó fej mind kettő,és szeretek velük lenni.
Ebéd után sokat beszélgettünk,sőt még "szoba vizitet" is tartottak. :)
Olyan fél 4 körül mehettek el,utána nem sok mindent csináltam.Csak úgy elvoltam.
Este pedig szokás szerint gépnél voltam,3/4-ed 11 körül mentem el fürdeni.De addig csak beszélgettem.Jó érzés volt újra beszélni például Jennivel.Jenni még általános iskolában volt osztálytársam 8 hosszú évig.Tehát,ha most gyorsan végzek egy kis számolást,akkor több,mint 11 éve ismerem.Na ez a durva.Nem mondom,hogy mindig felhőtlen volt a viszonyunk,de nem emlékszem olyanra,amikor nagyon összevesztünk volna.Ha mégis hamar kibékülhettünk,mert nem okozott maradandó nyomot.
Jenni egy olyan lányka,akire mindig számíthattam,ha valami problémám volt.Mindig észhez térített,mikor olyanokat akartam,amit saját magam is tudtam,hogy lehetetlen,de mégis bíztam benne,hogy valóra válik.Na ilyenkor jött Jenni. :)
Remélem Ő is tudta/tudja,hogy mindig számíthat rám. :)
No most mennem kellene teregetni,aztán meg jön Tomi. :)
Később még lehet,hogy írok.
Legyetek jók.
Ölelés,
Zs.

Hosszú és nagyoooon meleg napon vagyok túl.De már közeleg nagyon a vége,és holnap egy újabb nap. :)
No reggel fél 9 után ébredtem fel,de csak kilenckor keltem fel,utána szokásosan reggeli (és még mindig nem nutellás zsemlét ettem :D ) majd felöltözés,mosakodás,minden ugyan úgy,mint általában reggelente szokott lenni.
Aztán a délelőtt jó részét gépnél töltöttem.Majd ebédeltem,utána tv-t néztem,aztán takaríthattam,pakolgathattam.Éppen jókor fejeztem be,ugyanis kezdődött az Argentína-Németország ♥ kezdődött.Jaaaaj Istenem...micsoda meccs volt *.* Imádtam minden percét.Na jó,azért annyira nem szegeződtem a képernyőre,mert közben tanulgattam.Eltaláltad,németet.Elkezdtem kidolgozni a témákat.Elsőként a "Unsere Schule und Schulsystem in Ungarn" témát választottam.Gőzöm sincs,hogy mért pont ez,de mindenegy is.A mai napon még szeretném befejezni.De már csak a Schulsystem-ről kell írnom.Az meg talán nem lesz annyira vészes.
Kezdek nagyon is betojni ettől az érettségitől. :/
Nem tudom,hogy ti hogy vagyok vele,de nekem olyan rohadt melegem van,hogy az valami iszonyat.De komolyan.Nagyon durván...
Mindegy is,azt hiszem mára ennyi.
Legyetek jók!!
Ölel,
Zs.

Helló-belló! :)
A mai nap is eltelt,úgy ahogy.Na jó,azért volt benn tök jó dolog is.Például egy ilyen szupi dolog az az volt,hogy a délutánomat Tomival töltöttem. :) Olyan jó,hogy össze tudtuk hozni a mai napot is.Tudod,kicsit kiborultam mikor elkezdődött a vakáció,mert nagyon keveset találkoztunk és hozzá voltunk szokva ahhoz,hogy minden nap látjuk egymást (ugye a suliban) szóval nagyon durva volt.Ráadásul volt egy olyan teljes hét,amikor nem találkoztunk,és beszélni sem tudtunk valami sokat.Na ott aztán szakadtak az "ideg cérnák"...szörnyű volt.
No de ami volt megtörtént,remélem,hogy megtudjuk tartani ezt a szintet,hogy amikor tudunk,találkozunk. :)
Holnapi napra nincs sok terv,el kéne mennem a közeli boltba vásárolni néhány dolgot...Aztán meg takarítani is kéne,mert vasárnap nagy "pap-zaba" lesz. :D De erről majd akkor bővebben.
Szóval mára csak egy ilyen kis nyúlfarknyi bejegyzés lett,de remélem ezt holnap felülmúlom majd. :)
Legyetek jók!
Puszika:
Zs.

Ha a tegnapi napra azt írtam,hogy micsoda nap,akkor nem tudom a maira mit írjak... :D Egy nap volt,az tuti...
Na de kezdjük inkább az elején,és ígérem mindent szépen sorjában leírok...
Tehát...
Reggel negyed 7kor ébresztőt fújtak anyuék.Nehezen,de felkeltem.Igen jót tudtam volna még aludni,mert tegnap este 11 után feküdtem le.De valahogy mégis feltápászkodtam és a fürdőbe vettem az irányt,szokás szerint.Utána lementem reggelizni és lássatok csodát,ma nem nutellás zsemlét ettem. :D Helyette vaj-felvágott-paradicsom volt terítéken.És,a legviccesebb,hogy össz-vissz 20 perc volt a reggelim.Nem tudom ma mi volt/van velem. :D Utána felöltöztem,rendbe szedtem magam.
Na végülis negyed nyolc után indultunk el itthonról,és kisebb megállásokkal fél 11 körül már Pesten is voltunk.Első utunk a TESCOba vezetett,ahol vettünk zsemlét,hogy azt később megegyük ebédre.Anyuval vásároltunk,apu meg addig elment valami ügyeit elintézni.Vásárlás után még volt időnk,mert apu nem végzett addigra,mire mi,így nézelődtünk ott különféle boltokban.Közben megláttam,hogy igaza van apunak,tényleg van ott egy posta,így én bementem és feladtam a Tamarának szánt levelet.Na ez egy nehéz szülés volt.Soha nem tudok én semmit megcsinálni anélkül,hogy ne égjek szénné,vagy legalább valami vicces ne történjen velem?!Jó,mondjuk,ma kivételesen nem én égtem. :D De hogy is volt az egész...
Tehát bementem a postára,és beálltam egy srác mögé,akit éppen kiszolgáltak.De egy nálam pár évvel idősebb csaj odaszólt,hogy lehet oda is menni,így hát mit ad Isten,oda mentem.Mondom neki,hogy ezt szeretném feladni,és odaadtam neki a levelet.Kérdezi: elsőbbségivel?Mondtam neki,hogy nem kell köszi.Jó,akkor elkezdett magába beszélni,és míg megbeszélte magával a dolgokat elővette a nagy bélyeges könyvet.Gondolom azt találgatta,hogy milyen bélyeget kell egy Ausztriába menő levélre felragasztani...Na de éljen,sikerült neki kitalálni.Kettőt vett elő.Nagy nehezen elkezdte őket felragasztani arra a szerencsétlen levélre.Mikor sikerült felraknia az elsőt,azt hittem örömében felsikolt... -.-' Jó,valljuk be a második már sokkal könnyebben ment neki. :D Miután sikeresen végrehajtotta eme "nehéz" feladatokat,kibökte,hogy mennyi lesz.Oda adtam neki a pénzt.Mivel többet adtam értelem szerűen vissza kellett adnia.Elkezdte rángatni a mellette lévő fiókot,de az beszorult.Biztos nehéz napja volt a csajnak,mert elkezdett morogni,hogy ő ezt nem hiszi el.(Pedig még igen a nap elején járhatott,ugyanis ez pontosan 11:06-kor volt...itt van előttem a blokk :D )Végül nagy nehezen kirántotta a fiókot és kiszámolta a visszajárót.A pénz mellé a kezébe vette a blokkot is és vele együtt a levelet is.Már nyújtotta felém,mire én elég érdekes képet vághattam.Közölte a csaj,hogy ja a levelet nem is adja vissza.Na mondom anyám,te aztán értelmes vagy.És barna haja volt.Nem szőke!!!Gondoltam ezt jobb,ha leírom. :D
A postás kaland után hamarosan megérkezett apu is,de előtte volt szerencsém valami török származású pasinak a hülye mosolygását,és szemöldökhúzogatását elviselni... -.-'' Volt vagy 30 éves...No komment... Ebből látszik,hogy az ő vidékükön nincsenek szőkék...úgy nézett rám,mintha valami ufót látna...
Na ezután a "remek" dolgok után útnak vettük Eszti koleszát.Ja igen,ha nem mondtam volna,azért mentünk fel ma Pestre,mert a kisasszonyt költöztettük haza. :) Odaérve már nagy ölelések,puszi,puszi,minden...aztán az ebédlőjükbe mentünk,ahol megcsináltuk a szendvicseket és megebédeltünk.Igen furán viselkedett.Vagyis ezt akkor még nem tudtam minek tulajdonítani...Azt hittem csak a kolesz miatt viselkedik így.Kaja után Katival mi felmentünk,körbenéztünk,milyen kipakolva a szobája.Utána lementünk és akkor én közöltem,hogy jó,akkor mi lenne,ha kezdenénk pakolni.Egy szoba irányába vezetett minket,és elkezdett mindenfélét hablatyolni valami ház,meg rendalapító,meg múmia,magam sem értettem,hogy mizu.Aztán kitárta a szoba ajtaját és egy fiú volt ott.Basszus egy SRÁC. :D
Na innen már tudtam mi a szitu.És beugrott,hogy a fura viselkedés nem is fura,hanem ideges,izgalommal teli viselkedés volt.Na igen jött a nagy bemutatkozás meg minden.Jó bevallom,hogy én kimaradtam. :D Anyu meg apu bemutatkozott,Kata már ismerte korábbról (de persze nem úgy,mint Eszti barátja...no mindegy.) én meg nem mentem oda,ő se jött oda,szóval...kimaradt.Rendes srácnak tűnik. :)
Utána végül is nehezen,de bepréseltük a nővérkém cuccát,és újabb három órás út után végre most itthon vagyok.
Na most már azt hiszem érted,mért kezdtem úgy az egész bejegyzést,hogy "micsoda nap". :)
No,azt hiszem mára megint elég lesz ennyi.Ja,és biztos vagyok benne,hogy júliusban jelentkezni fogok még...egyre gyakrabban és gyakrabban. :)
Legyetek jók!!
Puszi,
Zs.