2010. április 29., csütörtök

Boldog percek :)

Igen,boldog percek.Mert szeretem Őt,és Ő is szeret.:)
Na a mai nap is eltelik lassan.Egész tűrhető nap volt.Ének órával kezdtem,ahol igen lassan ment az órának a mutatója.Bár ehhez már igazán hozzászokhattam volna... :D
Aztán volt egy angol órám is szokás szerint,és megint megúsztam a felelést.Úgy látszik igen tehetséges vagyok. :) Angolt egy fizika követte volna,ha Márton atya nem kér meg minket,hogy a ma szerenádozó negyedikeseknek csináljunk kaját.Szóval az az óra ezzel ment el,utána felugrottam egy matek témazárót írni...de minek is...Olyan kapa lett,hogy azzal azt hiszem fellehetne kapálni az egész udvart,sőt inkább egész Szombathelyt...Mindegy,írnom kell belőle javítót,mert nekem kell a négyes év végén matekból!!Azután töri lett volna,de hát kinek kell itt történelem óra,mentem vissza kaját csinálni.Igen hamar végeztünk,ám az óra még nagyba ment.Márton atya azt mondta arra a napra leigazolja az óráinkat,szóval fogtuk magunkat rendbe tettük a kis konyhát és kimentünk egyet kávézni.Aztán mindannyian visszamentünk a faktunkra.Nekem az dupla infó volt.Muszáj volt bejönnöm,mert júniusban vizsgázunk és már alig van óránk addig,de még sehol sem vagyunk...jaj lesz nekem...
Miután elengedett minket a tanár Tomival elmentem a menzára,hogy Ő megkajáljon és addig én is várok Katira,mert engem korábban elengedtek.Nem bántam,mert addig is Vele voltam. :) Aztán Ő befejezte az ebédet és Kati is végzett,szóval elindultunk a buszra,ahol Ő elment,mi pedig felszálltunk a Katival.Majdnem megállt bennem az ütő,mert amint felléptem a buszra megpillantottam Gábort. -.-' Gábor egy kicsit zakkant srác és régen szerelmet vallott nekem és állandóan azzal jött,hogy járjak vele.Aha hát hogyne...Nagy nehezen sikerült levakarnom magamról erre most meg találkozom vele...De remélhetőleg nem ismert meg.Bár nagyon bámult,szóval inkább arra fognám,hogy megismert de nem volt biztos abban,hogy tényleg én vagyok,vagy inkább jobbnak látta,ha nem áll le velem.Nem baj.Támogatom az ilyen gondolatait.Alig vártam már,hogy elérjük a megállót,ahol leszoktam szállni,nehogy véletlenül mégis leszólítson.
Aztán hazaérve ebédeltem,és géphez jöttem.Közbe feljött Tomi is,vele beszélgettem,meg az általános napi internet oldalakat néztem meg.Aztán Tomi mondta,hogy elmennek Gyurkával biciklizni,én meg addig pakolgattam.Egyszer csak csengettek.Lemegyek és Ők voltak az ajtóban.Hát vághattam egy fejet.Megleptek,de nagyon.De örültem nekik. :) És jó lett volna,ha még maradnak,de mivel biciklizni indultak,így továbbmentek.De azért örültem nektek :)
Aztán holnap megyek a kórházba egy vizsgálatra,remélhetőleg az utolsóra,szóval megint lesz egy lógásom a suliból.Utána meg délután irány a neurológus,aztán remélhetőleg őrsgyűlés és Tomival való találkozás.Ki lehet találni melyiket várom a legjobban. :)
No,mára zárom a soraimat.Legközelebb jövök majd valamikor.
Ölelés,
Zs.

2010. április 28., szerda

Egy szerda megint elmúlt...

Ahogy a cím is elárulja,megint egy napot kipipálhatok.Igen gyorsan megy az idő.Igazából különösebb dolog nem történt ma.A 12.eseknek csináltuk a tarisznyáját.Tettünk bele pogácsát,kis kártyát az iskoláról,sót,pénzt és egy kis meglepi kártyát is. :) Ajj,annyira hihetetlen,hogy egy év múlva nekünk lesz ez az egész felhajtás csinálva... Huh...belegondolni is szörnyű.Na mindegy,ezen ráérek majd akkor gondolkodni,ha tényleg ott tartok már.
Összegyűjtöttem néhány most tetsző idézetet:

"Végre kitisztult minden,és rájöttem,te vagy az a személy,akit szívem olyan régóta keresett."

"Találkozni veled -ez volt a sorsom,a barátoddá válni -ez a döntésem volt,de szerelembe esni veled -ez az irányításom nélkül zajlott." :)

"A szerelem olyan,mint a pillangó:akkor száll rád,amikor a legkevésbé számítasz rá."

"Szeretni semmi.Ha valaki szeret,az már valami...de ha szeretsz ls ezt viszonozzák -az jelent mindent." :)

"Egy nap majd besétál valaki igazán különleges az életedbe,és akkor majd rádöbbensz,hogy miért nem működött eddig soha a dolog mással..." :)

Jaj,hát nekem annyira tetszenek ezek az idézetek,hogy szó szerint vigyorogva írtam le őket.
Na jó,mára azt hiszem ennyi.Majd jönni fogok.
Ölelés,
Zs.

2010. április 26., hétfő

Megint itt

Tudom,egy kicsit régen írtam.De azóta annyi minden történt,hogy valahogy sosem jutottam el a blogoláshoz.Megvolt a kerületi hétvége is,ami jó volt.Élveztem,bár nagyon haza szerettem volna már jönni.Az oka jórészt egy valaki volt. :) Rátaláltam valaki olyanra akit szeretek és aki engem is szeret és most boldog vagyok. :) Aztán csak telnek a napok.
Ma a suliban kezdtem egy matekkal,ahol sikeresen körmölhettem megint a táblára.De nem volt akadály,mert megoldottam a feladatot :D Utána dupla hittan volt,ahol valami "fantasztikus" filmet néztünk.Nem baj,ezalatt megírtam az angol házit.Utána dupla magyar volt.Csodás kis rajzot készítettem.Jaa,itt megjegyzem Ádi mellett ültem magyaron.Két órán keresztül. :D Itt látható az órai munkám:Szerintem tiszta jó lett.Aztán miután elkészült a remekművem ki is csengettek.Remek,utána angol volt ahol megkaptam a témazárómat ami 3as lett.Nem baj,azért az nem annyira vészes.Pláne tőlem... :D
Utána elmaradt az utolsó órám,így elmentünk Katival vásárolni.Először én elmentem az írókézbe,mert valakinek az ajándékához kell onnan valami,de sajnos ott nem volt.Akkor Kati közben elment a Hobby boltba,ahol kiderült,hogy ebéd szünet van.Király.Hozzá csapódott Ádi is,de mivel ebéd szünet volt a boltban így megvártak engem és együtt elmentünk a mekibe,ahol közben találkoztunk Tomival is.Vicces volt,mert Ádi vett magának kaját,én meg egy kávét,de ennek a sztorija is megvolt.Szóval beálltunk a sorba és észre vettem,hogy ugyan ahhoz a sráchoz álltam be,aki múltkor is kiszolgált.Akkor már égtem egyet nála,mert több pénzt adtam neki,vagy nem is tudom mi volt.De hát mindegy,mert sorra kerültem.Gondoltam megkérdezem,hogy SMART-pontokat váltanak-e be.Mikor köszöntem neki,már vigyorgott.Gondolom eszébe jutott,hogy múltkor is milyen zseni voltam és már várta,mit alkotok most. :D Meg is kérdeztem,hogy váltanak-e be pontot.Mondta,hogy igen,de csak szendvicsre és menüre.Ekkor én vissza kérdeztem,hogy mire?A srác elmondta még egyszer.Én meg megkérdeztem,hogy tehát akkor ezek szerint kávéra nem.Mondta,hogy hát arra sajnos nem.Én meg,mintha nem is ott lennék elkezdtem,hogy: Jaaajj... . (aki ismer,az tudja,hogy,ha valami nem tetszik,vagy elszomorodom,mindig ezt csinálom. :D) Ádám és Kati a sráccal együtt elkezdtek nevetni,ekkor már én is kapcsoltam,hogy mizu. :D Aztán végülis kértem egy kávét.A srác ki is szolgált és már mondta volna is,hogy mennyit kell fizetni,amikor én kinyögtem,hogy mégis kérek egy szendvicset.Na itt már tényleg nevetett.Hát de most mi van??ez van. :D Meggondoltam magam.Aztán kiszolgált,fizettem és mindenki örült.Ennyi.Azért vicces volt. :)Utána elmentünk a Hobby boltba ahol végre találtam azt amit szeretnék,de egyenlőre még nem vettem meg.Majd holnap.Aztán meg apuhoz mentem be az irodába,és útközben találkoztam Monyóval és Gáborral.Elmesélte Kati nekik a mekis sztorimat,amin jót derültek. :)
Hát most ennyire futotta...majd valamikor jövök.
"Ha nevetsz a világ mindig vissza mosolyog RÁD" :)
Ölelés,
Zs.

2010. április 23., péntek

Pici szünet...

Most egészen vasárnapig nem fogtok hallani itt rólam,mert elutazom.Már említettem,hogy hová.De mennyire nincs kedvem menni...
Már most hiányzik valaki... :(
A bőröndömet bepakoltam,de basszus alig tudtam lecsukni...és a megemeléséről már ne is beszéljünk...Remélem,hogy amennyire nincs most kedvem menni,annyira jó lesz.Na most befejezem a pakolást,megfürdök,aztán bemegyek még mamihoz a kórházba,utána irány a vasútállomás és Csorna...
Jó légy,vasárnap jelentkezem...
Ölelés,
Zs.

2010. április 22., csütörtök

Életjel...

Tegnap nekiálltam ugyan blogolni,csak aztán abba maradt az első mondat után,és elvoltam foglalva...
Na mindegy is.Nem volt rossz napom sem ma,sem tegnap.Sőt kimondottan jók voltak.
Az ember annyi mindent átél,és sose gondolná,hogy egyszer csak az ölébe csöppen valaki,akiről nem gondolta volna,hogy érkezik...de mégis jött. :)
Holnap viszont elutazom a kerületi hétvégére.Nagyon nincs kedvem menni,de már bapakoltam a bőröndbe,és holnap igenis felszállok arra a vonatra,mert jelentkeztem és megígértem,hogy megyek.Majd csak jó lesz. :) Ha nem,akkor is,legalább megpróbáltam.
Nagy kedvem most nincs a blogoláshoz.Csak jeleztem,hogy élek még,és nem vesztem el.Majd lehet,hogy holnap még indulás előtt írok egy röppentyűt,de nem ígérem meg.
Szép napot.
Ölelés,
Zs.

2010. április 20., kedd

:)

Jó nap.Tényleg.
Délelőttömet fizika témazáróval kezdtem.Hát puskáztam nem tagadom.De ki tudja,hogy jókat puskáztam-e ki.Olyan jó lenne,ha minimum egy hármas lenne.Jaj,légyszíí...Aztán következett egy angol óra,ahol aztán semmi extra nem történt.Művészet állt az órarend harmadik órájának a rubrikájában....hát ööö izéé...megtanultam alatta egy kis németet...Utána biosz.Na ez előtt az óra előtt jól felhúztam magam,mert közölte a tanárnő szünetben,hogy röpdolgozatot írunk.Aha mondom hát hogyne,mikor még az előzőket se javította ki.Nagyon morci lettem.De aztán végül is fél osztálynak kiosztotta-naná,hogy nem voltam közöttük -.-'- és csak az egyik oszloppal íratott,de szerencsére ebbe sem estem bele.Kati írt,így neki segítettem,és talán jól is sikerül neki. :)
Biosz után tesi volt,vagyis lett volna,de jó részt az ofővel beszélgettünk,hogy mennyi mindent kell elintézni,mert nem sokára ballagás,meg a kirándulás is szóba jött...holnap még beszélgetünk róla órán.Aztán a napomat a suliban egy német fakultációval zártam,ahol persze,hogy dogát írtunk.Na mindegy.Majd meglátjuk mi lesz.
Miután haza értem a suliból ebédeltem,aztán átöltöztem és felszálltam egy buszra,majd elmentem egy barátomhoz.Egész délután ott voltam,egy órája értem haza.Jó volt. :)
Holnap pedig megint suli és nem lesz első órám.Hát ennél jobb már nem is lehet.
A lényeg a lényegben,ezzel és a délutánnal együtt igen jó napom volt,ami megint köszönhető valakinek. :)
Szép estét,későbbre szép álmokat,holnap jövök.
Jó légy!!
Mosoly,
Zs.

2010. április 19., hétfő

Újabb hétfő kipipálva...

Azám,megint este van.Holnap megint kedd,aztán szerda,majd csütörtök,péntek,szombat,vasárnap és így tovább...nagyon durva,ahogy elszállnak a napok.
A mai napban sok érdekes nem volt.Eltelt,mint minden más hétfő.Ma Julcsi mellett ültem,és igen jókat szórakoztunk.A padunkat kényelmesen berendeztük,mintha otthon lennénk.Sokat nevettünk,poénkodtunk.Nem is csodálom,hogy olyan gyorsan eltelt ez a nap.Ide beillesztem a rajzot amit Marcitól kaptam.Úgy gondolta rajzol nekem egy macit.Hát köszönöm. :)
Aztán feleltem ma hittanból is és 5öst kaptam. :D Utána volt ugye a dupla magyarom.Hát minden bajom volt.Még szerencse,hogy odaültetett maga mellé Julcsi,mert különben megőrültem volna.De így minden oké volt.
Dupla magyar szenvedés után angol jött,ahol Milánnal úgy röhögtünk,hogy már folytak a könnyeim,és alig bírtuk ki,hogy visszafojtva nevessünk,mert különben tuti kivágtak volna minket.Na mindegy,a lényeg,hogy jó volt.
Aztán eszembe jutott,hogy Peti mondta nem rég,hogy régen beszéltünk már,és hiányzik neki,hogy beszélgessünk.Ahogy Marci is.Németen ma mellém ült és Ő is mondta,hogy egyszer beszélgethetnénk megint olyan jót,mint utoljára.Hát jó,majd igyekszem. :) Jól esnek az ilyenek.Mármint,hogy ennyire hiányzik embereknek az,hogy beszélgessek velük. :)
Holnapra tanulnom kéne fizikát... na jó ezt igen könnyen megoldottam puska gyártással.De most komolyan.Az tök igaz,hogy aki puskát gyárt,közben tanul is.Szóval aki nem hitte eddig,neki itt vagyok én élő példának. :D
Aztán nem ártana még megírni az angol levelet is,és németet is tanulni.Bár délelőtt már tanulgattam a suliba,de még van mit,szóval még az is vár rám,de most tényleg meg lesz. :)
Igen,azt hiszem a kisebb hullámvölgyeket félretéve igen is jó napom volt.Jól éreztem magam és sokat nevettem.Tudják,hogy kiknek vagyok hálás.Vagyis egy ember biztosan tudja,de holnap megmondom a másiknak is.(Csak el ne felejtsem... :D) Szóval,azt hiszem mára ennyi.
Szép estét.
Holnapra pedig azt kívánom,hogy legyen neked is olyan szép napod,mint amilyen ma nekem volt. :)
Jó légy,
puszi:
Zs.

2010. április 18., vasárnap

50. bejegyzés.

Megérkeztem ma is.Na hát mit mondjak...ez tényleg az 50.bejegyzésem.Azért vicces,hogy két hónapja blogolok csak és már 50 bejegyzésem van...Talán azért van,mert velem tényleg mindig történik valami....Na mindegy is. :)
Hogy ma mi történt velem?Hát reggel kilenckor keltem,igen hülyén aludtam.Rengeteget forgolódtam,nem tudom ugyan,hogy mit álmodtam,de ilyen képek beugranak és azok igen hülyeségek.Aztán miután kikászálódtam az ágyból reggeliztem,majd felöltöztem.Aztán leszedtem a szárítóról a ruhákat,elosztottam őket aszerint,hogy melyik kié.Utána elmentünk misére.Amikor hazaértünk anyunak segítettem a konyhába,összekészítettük a maminak az ebédjét,amit aztán be is vittünk neki a kórházba.Szerencsére jól van,csak zavarja a semmit tevés.Türelmetlen és már túl lenne az egészen.Hát pedig a neheze majd csak akkor jön,amikor újra lábra kell állnia.Azután ebédeltünk,és én mentem Szintivel,Rékával,és Marcival a Szt.György napi vásárra.Hát érdekes volt.Valahogy engem sose fogott meg egy ilyen vásár sem,na mindegy is,mert nem a vásár miatt mentem,hanem mert megígértem Szintinek és Marcinak is,hogy kimegyek.
Ahogy haza felé jöttem gondolkodtam,hogy lehet én állok rosszul ehhez az egész cserkészethez,mert meg is kaptam,hogy semmit nem tudok a cserkészetről.Ez azért fájt.No mindegy.Túlléptem rajta,és nem is akarok többet róla beszélni.
Holnap megint suli,amit most kivételesen nem bánok.Igazából nem tudom mért,de most nem szívesen mondom azt,hogy bár holnap ne lenne suli.Vannak még érdekes dolgaim. :)
Most azt hiszem ennyire futotta...
Ölelés,
Zs.

2010. április 17., szombat

Nyugis szombat...

Vagy még sem??Igazából,ha nagyon akarom,akkor ráfoghatom,mert tényleg nyugis volt eddig.Hosszú idő után tényleg az első szombat,amikor itthon vagyok,és nincs sehová meghívásom,senkivel nem találkozom,stb... Azért minden esetre furcsa.
Hogy telt a mai napom?Hát ööö...
Reggel felkeltem 3/4ed 10 kor,de csak olyan negyed 11 körül mentem le,hogy jó lenne most már valami reggeli féleség.Éppen az utolsó falat kalácsot kaptam be,amikor anyuék hazaértek.Reggel Ők korán elmentek piacra,meg boltba.Anyu kiabál az ajtóból,hogy öltözzek.Mondom reggelizem,oké,megyek,de mégis hova öltözzek?Aztán mondta,hogy hát megígérte,hogy veszünk cipőt.Jaaa,innen már összeállt a kép,szóval siettem.Gyorsan összekaptam magam és elmentünk a cipő boltba.A múltkori elszakadt,tönkrement tornacipőm helyett vettünk egyet.Aztán hazaértve ebédeltünk,utána pedig gépeztem egészen 3/4ed 4ig,amikor nekiálltam takarítani és egészen mostanáig azt csináltam.És meg kell hogy mondjam,elfáradtam... :/ Pedig még hátra van a fürdőszoba is...De egyszerűen úgy fáj a jobb kezem,hogy nem bírom...Elfáradt nagyon.Na mindegy,azért szerintem az a fürdőszoba még meglesz ma.
Érdekes volt,hogy valaki újra keresett.De ennél még érdekesebb volt megmondani neki,hogy már nem megy ugyan az,mint régen.Változott ő is és én is.És sajnálom,hogy így alakult,de úgy érzem már nincs mit adnom és kapnom tőle.Nem tudok már ugyan úgy viselkedni vele,ahogy korábban.Próbáltam,de nem megy.Bár nem így akartam,hogy alakuljon a barátságunk -persze,ha annak lehetett azt nevezni...- de már nem bánt,hogy nem vagyunk olyan jóba.Tudom,most ez nem egy szép dolog,de akkor sem megy.Azt hiszem talán sosem volt ez igaz barátság...rossz érzés ezt kimondani/leírni,de ezt érzem...
No mindegy,ez van,majd lesz jobb.Egyenlőre most ennyi.Talán később jövök.
Szép napot. :)
Ölelés,
Zs.

2010. április 16., péntek

Megint egy hét eltelt...

Na igen,eltelt egy hét megint.Ma a suli egész tűrhető volt.A reggeli biosz óra egészen vicces volt.M.né tanárnő csak úgy felszólított és kérdezett valamit,erre én meg válaszoltam totál azzal amit kérdezett,és erre közölte,hogy milyen édes vagyok. :D Hát... köszöntem.
A következő óra magyar volt,de helyettesítés volt,így sok mindent nem csináltunk.A harmadik óra angol volt,Dennissel.Tiszta vicces volt.Annyit nevettünk,mint még soha.Ráadásul egy pöppet sem foglalkoztunk az angol könyvvel.Néha ilyen is kell.Ezt követően jött a nem túl szupi óra,a történelem.Megírtuk a témazárót...hát izéé...nem tudom.Majd kiderül...
Végül matek és német volt.Vagyis németen már nem voltam,mert dokihoz kellett mennem.Sok értelme nem volt.Adott egy beutalót egy vizsgálatra,és közölte,hogy azt megvárjuk,után pedig összegez.Hát most már jó lesz,mert lassan két hónapja járok hozzá,de még semmi konkrétat nem mondott...Kezd bosszantani,de nagyon...
Aztán utána mentem őrsgyűlésre,ami egész viccesen telt.Egy hét múlva ilyenkor már ott leszünk -remélhetőleg- Csornán...érdekes lesz...de azért biztos jó is.Utána meg hittanra mentem,ami szintén nem volt rossz,de igazán nem bántam,hogy hazajöttem.
Mamit kórházba vitték ma,mert elütötte egy kis kukás autó és combnyak törése lett.De meg is műtötték,és hála Istennek jól van.
Holnap szombat.Hosszú idő óta az első szombat,amikor nincs semmi programom...érdekes lesz.Szerintem egy kicsit takarítani és tanulni fogok...legalábbis ez a terv...aztán,hogy mi valósul meg,az holnap kiderül... :D
Mára azt hiszem ennyi,holnap jelentkezem,jó légy!
Szép álmokat,aludj jól :)
Ölelés,
Zs.

2010. április 15., csütörtök

Micsoda egy nap...

Olyan jó érzés,hogy valaki mindig eszembe juttatja,hogy milyen tudatlan,buta lány vagyok.Nem kell kimondani,elég,ha csak utal rá...az is éppen úgy fáj,mintha kimondaná.De most legalább tudom,hogy bennem van a hiba.Tudom,hogy buta vagyok,de próbálok változtatni rajta.Viszont a hajszínemnek semmi köze ehhez,szóval le lehet szállni róla...
Már reggel nem keltem valami fényesen,sőt talán vissza mehetünk a tegnap estéhez is.Az sem volt fényes.Lefeküdtem az ágyba és forgolódtam egy csomót,a szemem meg valahogy semmi pénzért nem volt hajlandó leragadni.De azért aludni nem aludtam rosszul...álmodni össze vissza álmodtam mindent,de már nem tudom miket...pedig reggel még emlékeztem.Aztán a reggeli felkelés annyira nem ment nehezen,de mégsem éreztem,hogy hú de jó,ma megint egy nap van.Persze azért örültem,hogy felébredtem megint,mert az azt jelenti,hogy még élek,de valahogy nem volt meg az a lendület,amivel neki szoktam indulni a napjaimnak.Na mindegy...ezután volt az első dolog,ami először kicsit felhúzott,de aztán rájöttem,hogy feleslegesen húzom fel magam rajta,szóval csak elszomorodtam...lebaktattam ének órára,ami ugyan úgy nehezen,nagyon lassan és húzósan telt el,de annak is vége lett.Angol jött,ami egész könnyen elment,és megértettem az új nyelvtant is.Arra gondoltam megtanulom amit ma adott fel ezzel kapcsolatban és hétfőn lehet,hogy jelentkezem felelni.Fizika...megúsztam a felelést,nem mintha annyira meghatott volna a dolog...neki kell állnom keddre a puskagyártáshoz... -.-' Aztán matek jött,ahol tanárnő elültetett Fruzsi mellől...vajon mért??!!Talán mert már kicsit kiakadtam rá,hogy leszállhatnak végre a T.s témáról,mert már nagyon unalmas.Ezután történelem volt.Ó pompás,holnap megírjuk a témazárót...anya az elmúlt két napban vagy négyszer elmondta,hogy nagyon tanuljak erre a dogára,mert az lesz a vége,hogy megbukok.Igen anyu,szeretlek,köszi,puszi,minden,de magam is tudom.Lassan neki is állok,de még egy picit elvagyok...mondjuk most per pillanat ezzel a blogolósdival.Aztán a napot egy infó fakttal zártam,ahol az ég adta egy világon semmi nem úgy jött ki,ahogy kellett volna.Ennyi én már komolyan mondom nem is mondtam semmit,mert tök felesleges lett volna bármit is,és attól is tartok,hogy nem igazán lett volna szalonképes.Mindegy is...ez a délelőtt is elment a suliba.Holnap péntek és utána végre egy olyan szombat jön,amikor nincsen suli.Kész csoda,de tényleg.
Nem vagyok valahogy a toppon.Kicsit a fejem is fáj,és a holnapi naptól meg egyszerűen kész vagyok...na egyenlőre ennyi...talán később még jövök.
Jó légy,
Zs.

2010. április 14., szerda

Esős szerda...

Egy kicsit megváltozott,tudom.De szerintem nem olyan rossz,sőt,nekem tetszik.:D Aztán ki tudja meddig lesz ez a stílus.Mindegy,egyenlőre ez van.
No,a mai nap is eltelt.Ahogy a cím is elárulja nem túl csodásan.Bár,ha jobban belegondolok délelőtt szépen sütött a napocska,és nem is volt olyan hideg.Bezzeg most.Szakad az eső.Csúnya szürke délután volt az egész.És én nem tanultam semmit.Pedig tényleg akartam,de annyira lekötött a blogom szerkesztés,hogy csak úgy repkedtek az órák egymás után.Na de most,ha ezt a bejegyzést befejeztem,ígérem megint neki állok tanulni.
Amúgy ma megdumáltuk a töri tanárt,hogy ne holnap írjuk a témazárót.Szóval "csak" pénteken lesz a szenvedés,úgyhogy most megint törizni fogok.Tiszta jó,tényleg nagyot néztem,amikor belement a tanárnő,hogy ne holnap írjunk.Nem erről volt híres.Mármint,hogy csak úgy belemegy ilyenbe...De ez nekünk csak jó :D
Apropó suli...ma feleltem angolból.Mikor kihívott,na mondom ez remek lesz.De aztán megoldódott minden és négyest kaptam.Most tök örülök.Nem csak a négyesnek,de annak is,hogy a felelés során megértettem az anyagot.Éppen időben,nem? :D
Volt egy különösen jó dolog a mai napba...Julcsi.Újra megint olyan jóba vagyunk,mint korábban.És ez annyira jó érzés.Igen,megint ugyan azok a régi,legjobb barátnők vagyunk,akik mindent tudnak a másikról,és így is szeretik.Ráadásul -most nem vitát akarok elindítani,de- Ő sose jönne azzal,hogy választanom kellene,vagy,hogy már választottam.Na mindegy is,nem érdekes.Nem hasonlítani akartam,csak megjegyeztem,ha már egyszer ez az én blogom.Azt írok ide,amit akarok.
Mára azt hiszem ennyi.Most beszélgetek és azt hiszem közben a történelemmel is foglalkozom egy kicsit. :)
Jó légy,vigyázz magadra.
Puszi,
Zs.

2010. április 13., kedd

Még egy nap eltelt...

Jajám,már megint kedd este van.Egy kedd megint elmúlt.Holnap meg szerda lesz értelem szerűen.És nekünk megint ünnepibe kell menni.Hát komolyan mondom ez egyszerűen kész.Lassan már többet járunk ünnepibe,mint rendes ruhába.Ennyi erővel bevezethetnék mindennaposra is... -.-' Na de hát ez van.
Aztán milyen volt a mai nap?!Hát igen,azt hiszem,hogy eléggé érdekesnek mondanám.Voltak benne jó és rossz pillanatok is.Vagy nem is rossz pillanatok,csak voltak olyan időszakok,amikor nem voltam a toppon,sőt kimondottan rossz kedvem volt.Talán csak az időtől lehetett,vagy fáradt voltam..bár az utóbbit kötve hiszem,mert mikor hazaértem ebéd után befeküdtem az ágyamba,bekapcsoltam a TV-t hátha elalszom rajta,de nem.Csak feküdtem és lestem ki a buta fejemből.Abszolút nem is figyeltem mi van a Tv-ben...nem is tudom mért ment.Csak voltam.De nem tudtam elaludni sem.Érdekes...no mindegy.
Délelőtt kicsit mintha meglettek volna zakkanva a tanárok.Kezdődött azzal,hogy bioszból röppentyűt írtunk.Hát nem csodás?Hat feladat volt és M.né tanárnő azt mondta,ha ötöt tudunk,arra már megadja az ötöst.Hát ez király.De könyörgöm,azt az ötöt el is kell érni valahogy.Azért keményen meg kell dolgozni. :D Aztán,ha mindez nem lett volna elég tesin kimentünk az udvarra.Ilyen időben.Éljen.Múlt héten,mikor pompás idő volt,hét ágra sütött a napocska akkor benn kellett punnyadnunk a tornateremben.Bezzeg most...ráadásul még egy nyavalyás kabátért sem engedett fel.Na jó,ha beteg leszek akkor az a tesi tanárom lelkén fog száradni. :D
Jó részét a délutánnak a történelemmel töltöttem.Muszáj lenne jóra megírnom ezt a dolgozatot.Mert igencsak veszélyben forgok.
Ezt a bejegyzést ha befejeztem szerintem letusolok hamarosan,aztán meg még németet fogok tanulni,mert hőn imádott tanár uram holnap dogát irattat velem.Jupí,már alig várom.Úgyis belefog kötni,de azért,csak azért is tanulok rá.Elegem van már,hogy állandóan szivat és soha nem jó amit én mondok.Mindig van valami amibe bele lehet kötni.Na neeeem.Ilyet nem játszunk.Én ebben nem vagyok partner.
No,azt hiszem a mai beszámolómnak is a végéhez értem.Remélem élvezted ezt a kis röppentyűt.A későbbiekre még szép estét,utána meg meseszép álmokat.Aludj jól,holnap jelentkezem.
Ölelés,
Zs.

2010. április 12., hétfő

Buta eső...

A cím azt hiszem mindent elárul.Esik ez a lökött eső.Most komolyan,hihetetlen,de még sincs rossz kedvem.Engem is ki kéne ám találni. :D
Pedig igazán nincs nagy okom,hogy annyira vígan legyek...Kaptam ma egy karót,egy kettest meg egy ötöst angolból,ami azért nagyon nem jó...Aztán a magyar dolgozatom sem a lett a legjobb.Úgy látszik a mai nap nem voltam formában.Vagy nem tudom.Igen sokszor morciztam be,és ha egyesek nem lennének rendesek,már biztosan összevesztünk volna nem is egyszer.Szóval köszönöm.
Igen sok mindenért mondhatnék még köszöntet.Nagyon sok rossz tulajdonságom van.Roppantul hisztis,akaratos fruska vagyok,aki borzasztó hamar megtud sértődni és morci lesz ameddig csak bírja.Hát ez az.Hogy nem sokáig.Nem tudok hosszú távon haragudni senkire.Nem azt mondom,hogy nem veszem figyelembe,hogy ha ártott nekem,nem.Igen is megmarad a tüske,csak már nem szúr annyira mint először.Sajnos emiatt már kaptam sok pofont,de ez van.Nem tudok,és nem is akarok megváltozni.Aki szeret az vagy így szeret,vagy ne szeressen. :/
Mit mondjak még...voltam nyaki ultrahangon.Megcsinálta a pasas,alias doki a vizsgálatot és kezembe nyomta a leletet aztán viszontlátásra.Aha.Semmi extrát nem fűzött hozzá.Hát jó,akkor ez talán azt jelenti,hogy nem talált semmit,szóval nincs gáz.Ez azért jó hír. :) Valami jó is a napban.Jó hát tényleg nem volt rossz napom.Bár hűvös volt nagyon és igen csak esett egész délelőtt,de hát néha ilyen is van. :) De most komolyan.Ránéztem erre a képre és elkapott a nevetés.Hát nem mókás a kis kölyök? :D
No...most azt hiszem megnézem mi a helyzet a tanulnivalóval,aztán meg nem tudom még mit csinálok.A lényeg az,hogy a mai blogolást befejeztem.Szép délutánt.
Nagy cuppanós,
Zs.

2010. április 11., vasárnap

Még a mai napról...

Gondoltam az idézetek után azt is leírom,hogy mi van most bennem,és,hogy mi történt velem.
Ma vannak ugye a választások...Tudom,hogy kampánycsend van,de hát már a könyökömön jön ki az egész.Szóval még szerencse,hogy csak négy évente van választás...(jobb esetben....-.-')De most komolyan...mindenhonnan képviselő-,meg miniszterelnök jelöltek néznek vissza rám.De nem ám csak az utcán áááá,múltkor megyek fel a nyugat.hu-ra erre ott is megjelennek,és még egy kattintás után tudtam csak eljutni az oldalra,aztán ott vannak a postaládába bedobált kis cédulák,meg minden hülyeség.Na mindegy is...ha minden jól megy,nem sokára ennek vége... :)
Aztán délután voltam Lucánál,meg Daninál.Jó volt :)
Holnap meg suli.Jupíí.Már alig várom.Most még be kellene fejeznem az angol házit,majd hittanon még tanulom az anyagot amiből felelünk valószínű...Még jobb lett a kedvem. :D Na jó,meg aztán elképzelhető,hogy magyarból is felelünk,de előtte még kiosztja a dogáinkat...még egy két ilyen tiszta jó indok és még nagyobb kedvem lesz holnap hajnalban kelni. :D
Ráadásul holnap még nyaki ultrahangra is kell mennem.Na jó hát ez az,ami most a legjobban foglalkoztat. :/ Nem baj,most erről többet nem is írok...majd holnap bővebben,ha már meglesz a vizsgálat,meg az eredménye is.
Aztán mi az a mit még leszerettem volna írni... öööö...
Hát most semmi pénzért nem jutna eszembe,szóval zárom soraimat.
Ja de,igen.Egy beszélgetés Szandival:

SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*te hova tovább?
Móki üzenete:
*hát nagyon érdekel a rendezvényszervezés az mindenek felett,de érdekel a könyvtáros-informatikus is:)
SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*mondjuk ezeket nézném is ki belőled
Móki üzenete:
*igen?:D
SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*ahham:P
SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*szervezni imádsz ezt mindenki tudja
Móki üzenete:
*:D
SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*a könyvtár is ha belegondolunk rádval
Móki üzenete:
*komolyan?:D
Móki üzenete:
*mert?
SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*magamtól nem jutna eszembe csak h így mondtad tényleg
Móki üzenete:
*:)
SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*bááááárrr xdxdxd
SuperSzancy:DKarcagi Robin:P üzenete:
*könyvtárban csendben kell lenni:D de te meg a nevetésed xdxd
Móki üzenete:
*:D

Ne jó,szép estét,álmokat,meg stb... :)
Légy jó,
Zs.

Nagyon tetsző idézetek I.

Találtam egy-két olyan idézetet,ami első olvasásra nagyon megtetszett...

"A nagy szavak nem érnek semmit, Elszállnak, mint az őszi szél De a szeretet, ha tiszta szívből fakad, Elkíséri az embert, amíg él."
(József Attila)

"Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először, mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni, sőt, egy kissé én is Te leszek. Már látom mi fáj neked, keserves és boldog emlékeid mintha az enyémek lennének. Ki tudok nézni a szemeden, onnan látom most magamat - és megismerem a múltadat, sorsodat, örömeidet és rögeszméidet. Ráhangolódok gondolataid hullámhosszára, s veszem a szíved kódolt adásait. Ha a szíved gyorsabban ver, az én szívem is hevesebben fog dobogni. És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek, és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten."
(Müller Péter)

"Azt hiszem az első kérdés, amit meg kell válaszolnom magamnak, hogy képes vagyok-e tenni a boldogságért, hogy képes vagyok-e szeretni még. Mert szeretni nehéz. Ha szeretsz, az nem jelenti azt, hogy téged is szeretnek, pedig szeretve lenni jó és még jobb, ha ezt a tudomásunkra is hozzák. Eltelhetnek évek úgy, hogy becsapod az agyad, de attól még nem lesz igaz, amit hiszel. Az első dolog, amit megtanultam, hogy nem az az igazán fontos, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem az, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. Tud akkorát, hogy saját magad is megdöbbensz rajta."
(Tihanyi Márk)

"Ha valakit igazán szeretsz szívedből, lelkedből, nem tudod megmagyarázni, hogy miért szereted, hogy mit adott ő neked, hogy miért vagy olyan boldog a tudattól, hogy Ő a világon van. A szeretetet nem lehet megmagyarázni. Az egy sokkal magasabb rendű tudás. Isten sem akarja, hogy megértsük. Elég ha érezzük. A szeretet érzése bizonyítja, hogy van Isten. Az nem lehet más...
Az nem lehet biológia."
(Simon Réka)

"A bizonytalanság érzése leginkább valami lappangó betegséghez hasonlít,amely észrevétlenül felszívódik az ember szervezetében.Van úgy,hogy nem is gondol rá,nem is vesz tudomást róla,egyszerre aztán erőt vesz rajta és a legboldogabb perceket is meg tudja mérgezni a bizonytalanságnak az a lehangoló tudata,amely ellen nincs orvosság."
(Claire Kenneth)

Puszillak,
Zs.

Tegnapi napról és az iragalmasságról

Tegnap nem sokat voltam itthon.Délelőtt suli volt.Nem sok értelme volt bemenni,mert 11kor végeztünk is,de azért jó volt.Szeretem az ilyen szombati napokat,mert mindig rövidítettek az órák,és sok mindenre nem futja abban a 35 percben.Legalábbis felelésre biztosan nem.:D
Aztán miután haza értem a suliból ebédeltünk,és egy barátomhoz mentem.Egész délután annyit nevettem,mint talán egész márciusban se.Elmentünk kirándulni is,jártunk Kőszegen,Vaskeresztesen,Nardán,meg Ausztriában is.Jól éreztem magam,és ezért hálás is vagyok. :)Tényleg jó volt.Hihetetlen a családja.Nagyon megszerettem Őket.
Na ma van az irgalmasság vasárnapja.2000 óta húsvét II. vasárnapja az irgalmasság vasárnapja,miután II.János Pál pápa annak nyilvánította.Isten irgalma,hogy még élünk a földön.Ő az aki lehajol és felemeli azt is,aki meggyötört,erejét vesztette és elesett,aki magától nem tud felkelni.
A mai napban Placid atyának a mondata tetszett,amit Krisztián által hallottam a prédikációban,és ez nagyon igaz rám is:
"Én is gyarló ember vagyok,engem is Isten irgalma éltet"
Érdekes egy nap.És érdekesen is érzem magam.Ahogy ültem a misén délelőtt elszomorodtam nagyon.Talán csak amiatt,mert papiért volt a mise,ugyanis már 7 éve,hogy nincs velünk és hiányzik.Eszembe jutott az utolsó napja és elszomorodtam.Talán nem emiatt,nem tudom.Aztán jött Krisztiánnak a prédikációja és rá kellett jönnöm,hogy igaz az az idézet rám is Placid atyától.Ha Isten nem lenne,sehol sem lennék.Ő az aki segít nekem a mindennapokban.Harcolni és békét kötni,vigasztalódni és másokat vigasztalni,figyelni és figyelmet adni,hallgatni és másokat meghallgatni,örülni és másokkal örülni,boldognak lenni és másokat boldoggá tenni.És most,hogy ezt így végig gondoltam,már mosolygok.És nem csak kívül,de belül is. :)
"Legyetek hát irgalmasok,amint Atyátok is irgalmas."
(Lk.6,36)
Most egyenlőre ennyi,lehet még később jövök.
Légy jó,
ölelés,
Zs.

2010. április 9., péntek

Fel a fejjel... :)

Több minden történt velem ma.Úgy érzem tényleg fogy az erőm...de hihetetlen gyorsasággal.Milyen jó érzés pofont kapni.Mondtam már?
A mai napon szembesültem azzal a ténnyel,hogy állítólag választottam két ember között.Aha.Érdekes,hogy én erről nem tudok.Tudom,hogy megromlott a viszonyunk,de a dolog nem egyoldalú.Félre értés ne essék,nem mentegetőzöm,mert igen,hibás vagyok ebben én is,de te is.És én megpróbáltam,megkérdeztem,hogy lesz-e valaha is olyan a viszonyunk,leszünk-e olyan jóba,mint korábban voltunk,de a válasz nem volt.Nem haragszom,de nem tagadom,nagyon fájt ez a válasz,de nem fogom erőltetni.Sajnálom,ha úgy gondolod,hogy őt választottam.Nem választottam én senkit.De ezek után azt hiszem,hogy most már tudom,és már le is merem írni,hogy,ha választanom kellene,egyértelmű,hogy kit választanék...
A másik ami a mai napon fájt egy teljesen más téma.Nem hiszem el,hogy nem lehet kedvesnek lenni a másikhoz.Még akkor is,ha ő nem volt velünk az.Mért kell elásni,ha rossz?Rossz?Ez nem jó kifejezés.Senki sem rossz a világon.Mindenkiben van jó.De mért kell hátba döfni?Mért nem lehet segíteni neki,hogy változzon?Ha beskatulyázzuk a másikat,ő ugyan így fog velünk tenni.Fáj,hogy sokan nem tudnak adni még egy esélyt a másiknak.Mindenkinek jár még egy esély,sőt még több is.Mindannyian hibázunk.Senki sem tökéletes.Szomorú vagyok,hogy nem lehet a másik felé egy kis kedvességet adni.Nem azt mondom,hogy most ő legyen a legjobb barátod/barátnőd.Nem.Az színjáték lenne.Néha egy mosoly is elég,nem kell hatalmas dolgokra gondolni.Szeresd a körülötted lévőket,vagy legalább próbáld meg.Sose légy haragtartó,mert senki sem érdemli meg.Te elvárod,hogy téged mindenki szeressen,vagy nem is,hogy szeressen,de legalább egy picit legyen veled figyelmes,igaz?Akkor legyél te is ilyen.Meglátod,minden más lesz.Segítsd a körülötted lévőket,és boldogabb leszel...
Most mennem kéne,őrsgyűlés lesz 4kor.Lehet később még jövök.
Vigyázz magadra,
Zs.

2010. április 8., csütörtök

Csütörtökről,csak úgy nagy vonalakban

Megvolt ez a nap is.Ha azt írnám,hogy nagyon jó napom volt,hazudnék.Viszont,ha azt írnám,hogy nagyon rossz,akkor is ugyan úgy nem mondanék igazat.Így csak azt mondhatom,volt jó is,rossz is.Fogalmam sincs,hogy mért történnek velem ezek a dolgokat,amiket most nem szívesen írnék le,sőt egyáltalán nem is mondanám el senkinek,szóval jobb,ha nem is próbálkozol.Kicsit...na jó nagyon össze zavarodtam.Nem tudom mikor voltam utoljára ennyire összekavarodva,na persze,ha voltam így valaha is...De nem török össze.Zsóki mindig erős marad,még akkor is,ha úgy érzi nem bírja tovább.Hogy törhetnék össze,mikor másban tudom tartani a lelket...akkor magamba mért ne menne.Igen is menni fog.Erős lány vagyok.Különben is,a nők mindig erősek.Nézd csak meg a heti idézetet..."...tud erős maradni akkor is,mikor semmi sincs rendben"
Ráadásul itt van az embernek a hite.A legnagyobb segítség az ima.Ha szomorú vagy,nem tudod mi van veled,de érzed,hogy nem vagy a régi,fordulj Istenhez.Ő mindig meghallgat,és segít.Ő állít ugyan megpróbáltatások elé,de tudja,hogy mennyit bírsz.És veled van.A legnehezebb pillanatokban is,mikor úgy érzed senki sincs már veled,mindenki ellened van,senki nem segít,Ő ott van,és kihúz a gödörből.És mért teszi mindezt?Ennek nagyon egyszerű magyarázata van.Mindössze egyetlen egy szóban elmondható,hogy mért is.Mert SZERET.Ezt amit ide belinkeltem,hallgasd meg.Ha szomorú vagyok,vagy úgy érzem szükségem van szeretetre,mindig ezt hallgatom meg.Ő Téged is szeret. :)

http://www.youtube.com/watch?v=jsC2NnOBH2Q&feature=related

Szép estét...
Zs.

2010. április 7., szerda

Vissza a suliba II.

Na szóval...íme a folytatás.Ott tartottam,hogy reggel kelni kellett...
Felkeltem,ahhoz képest,hogy nem aludtam túl sokat és azt sem túl jól,igen könnyen.Felvettem a rózsaszín köntösömet,kibotorkáltam a fürdőszobába,és megállapítottam,hogy jól elaludtam a hajam,szóval valamit ezzel még suliba indulás előtt kezdeni kell...Aztán lementem a konyhába,ahol megittam a szokásos reggeli kakaómat,amibe ma egy kicsit szerintem több kakaóport tettem,mert igen tömény lett...úgy látszik tényleg fáradt voltam.Na megittam a kakaót,aztán mikor felértem bementem anyuhoz,beszélgettünk egy kicsit,utána meg elkezdtem felöltözni,majd irány a fürdőszoba megint.Nehezen,de megbarátkoztam a hajammal.Utána a sulit vettem célba.Végig ültem 7 teljes órát,ami ma valahogy igen könnyen elszállt.Egyik követte a másikat.Arra eszméltem fel,hogy már megint utolsó óra van,aztán irány haza.
Mikor hazaértem,anya mondta,hogy mégis ma visszük vissza a cipőmet Ausztriába (tudni illik ott vettem februárban egy tiszta jó tornacipőt,de elszakadt a sarkamnál,aztán vissza vittük,hogy a-a nem ezért fizettünk...) szóval akkor gyors ebéd és irány Ausztria.Nagyon kedves volt a boltba a nő,és mondta,hogy a cipészük azt mondta rá,hogy nem érdemes megcsináltatni,mert úgyis elszakadna megint,így visszaadta minden további nélkül a pénzt.Sajnos másikat nem talátam helyette.Vagyis voltak jó tornacipők,de vagy nem volt a méretemben,vagy egy hatalmas hegedűtoknak nézett ki benn a lábam...Szóval ma cipő nélkül maradtam.
Most meg itt blogolok,ahelyett,hogy az angol szöveg megtanulását folytatnám...szörnyűűű.De valahogy ezt jobban esik csinálni.Mily meglepő,igaz? :D
Na jó,tényleg megyek.Ígéretemet betartottam,lepötyögtem amit akartam.
Álmodj szépeket,holnap jelentkezek.
Legyetek jók!
Puszi,
Zs.

Vissza a suliba I.

Ma reggel 7:40kor apa jött be,hogy most keljünk fel,mert ő is elaludt...Oh remek.Na de kezdjük inkább még a tegnap estével.3/4ed 11kor kerültem ágyba.Csak forgolódtam megint.Tele volt a fejem mindennel.Egyfolytában kattogott,hogy mi történik velem már két napja...Ez tartott egészen negyed 12ig,amikor is valahogyan mégis sikerült elaludnom.Nem aludtam jól.Sokat forgolódtam,álmodni sem álmodtam semmit.Ráadásuk felébredtem hajnali 4kor és negyed 5ig csak nézegettem a szobámba.Megint.Nem alszom jól mostanában.Aztán reggel meg ugye kelni kellett.
Most elkell rohannom,de ígérem később folytatom. (és ez most látod?!Ígéret volt,szóval folyt.köv.) :)
Szép délutánt addig is,
cupp-cupp :D
Zs.

2010. április 6., kedd

Ünnepek után...

Ez az ünnep is megvolt.Most minden szépen lassan visszatér a régi kerékvágásba.Holnap megint kezdődik a suli,és minden tényleg a régi lesz.Vagyis nem.Mégsem.Hiszem semelyik nap nem olyan,mint az előző.Mindegyik különbözik a többitől,ha csak egy picit is,de mégis.Minden napnak megvan a maga szépsége.Ahogy a maga izgalma és meglepetése is.Mindig minden napért érdemes élnünk.Tudom,hogy sokszor vagy te is úgy,hogy azt mondod,szörnyű egy nap volt,semmi nem úgy alakult,ahogy vártad,semmi nem tetszett benne,egyszerűen jobb lett volna,ha az a nap kimarad az életedből.De ez nem igaz.Minden napnak megvan a maga jelentősége.
Na,most hogy ezt is kiadtam magamból leírom,hogy a tegnapi napnak mi volt a meglepetése.Éppen ebédeltünk,amikor csengettek.Esztivel egymásra néztünk,hogy ki lehet az.Egy valakit vártunk,hogy jön locsolni,de Ő azt mondta este jön.A másik személyre meg nem számítottunk,mert azt hittük,csak a szája nagy.Ezért egy pillanatra meg is ijedtünk,hogy tényleg ő jött.Kimentem ajtót nyitni,és három évfolyamtársam volt.Aha.Hát néztem egyet.Kettő elbújt a fal mellett,így tudtam nem kellene odamennem.Egyszer csak előugrott az egyik a vödör vízzel,de még idejében elugrottam.Háhááá nem sikerült.
Akkor bejöttek,beszélgettünk,és egy fél óra múlva mondták,hogy ők mennek.Jól van mondom,örülök,hogy eljöttetek.Mondták,hogy megtölteném-e a kannájukat,mert mennek még tovább.Hát mondom nem szívesen,mert sajnáltam a következő áldozatot.De mégis megtöltöttük.Tudtam,hogy nem kellene odaadnom a kezébe,de hát láttam,hogy elindul a biciklije felé,gondoltam,akkor minden oké.És az utolsó pillanatban megjelent mellettem és paccs.A víz máris a nyakamban volt.Na hát azt nem kívánom senkinek.Jég hideg víz,jég hideg szél...az igen.Végül anya engedte ki őket,én meg jöttem is átöltözni.Kész volt,az biztos.
No most egyenlőre ennyi,mert a szomszéd unokái kint vannak.Megnézem őket.Majd még jövök szerintem.
Ölelés,
Zs.

2010. április 4., vasárnap

Életjel...

Az elmúlt két napban nem igazán volt időm blogolni.Vagyis nem is az,hogy nem volt időm,mert azért az teljes mértékben nem igaz...inkább azzal magyaráznám,hogy nem sok kedvem volt leírni,hogy mi minden történt is velem.Annyira nagy dolgok nem is történtek,de azért unalmasnak sem mondattam az elmúlt két napot.
Voltak benn jók és rosszak egyaránt.Részletesen nem hiszem,hogy kifejtek mindent,de azért azt sem teszem meg,hogy nem írok le semmit...
Na szóval...tegnap,vagyis szombaton csak délelőtt voltam itthon,de akkor sem csináltam semmi említésre méltó,érdekes dolgot.Sajnos itt jött egy rossz dolog.Kicsit,na jó enyhén szólva nagyon összekaptunk az ebédkor...mármint a családban.Persze minden családban előfordul az ilyen,de én mégsem szeretem az ilyeneket.Jó,nem hiszem,hogy lenne olyan ember aki szereti a családi vitákat.Na mindegy is,azóta már minden oké.Akkor viszont nagyon rossz volt.Örültem is,hogy nem kell itthon lennem délután,mert lehet csak rosszabb lett volna.Na mindegy is,nem voltam itthon.Egy barátommal voltam egész délután.Jól éreztem magam,mint mindig.Negyed 8kor jött értem apukám,mert mentünk a székesegyházba,ugyanis kezdődött a püspök által tartott húsvéti vigília.Három órás mise...nem mondom,hogy nem szép,meg ilyenek,mert tényleg nagyon ott van az egésznek a hangulata,ahogy a sötét templomba behozzák az egy szál égő, húsvéti gyertyát és az betölti fényével a sötét templomot...aztán ahogy halad előre a gyertya úgy gyúlnak fel a lámpák is...oh nagyon szép volt...Aztán ott volt a körmenet...3/4ed 10 vagy talán már 10 óra is lehetett,amikor az Oltáriszentséget kivitte a püspök és egy nagy kört tettünk vele...szép volt.Nem tudom,hogy ti,az olvasóim mennyire vagytok vallásosak,de én az vagyok,és tényleg nagyon szép volt.Jó azért 11kor,mikor vége volt,és elhangzott az áldás is,akkor azért sóhajtottam egyet,hogy vége,juhúú,de ettől függetlenül szép volt.Utána volt a palacsinta party.Ettünk finom palacsintát,beszélgettem jó sokat,régi és kevésbé régi ismerőseimmel.Jó volt.Valamikor hajnali egykor kerültem ágyba.Maradtam volna még,de a tesóm és a barátja haza akartak jönni,egyedül meg nem maradtam.Na mindegy is.Hazaértem,gyorsan megfürödtem,ami jól esett.Fogat mostam és lefeküdtem...igen hamar el is aludhattam,mert nem sokra emlékszem...
Ma reggel fél kilenckor apa jött be ébreszteni.Csak azt hallottam,hogy valaki szól,(elég hangosan)hogy "jó reggelt!"...Na mondom ez nagyon király.Nem reagáltam semmit,csak a fejemre húztam a takarót.Apa meg megkérdezte,hogy mi a bajom,mért nem reagálok...aztán megszólaltam,hogy nagyon kedvesen keltesz.Akkor felemelte a takarót és elkezdte,hogy "Zsófika...jó reggelt"...na ekkor fél szemmel ránéztem és elnevette magát.
Utána volt a közös húsvéti reggeli.Aztán mentünk misére,azután pedig nagy családi ebéd volt.Anya felőli nagyszülők és apa felőli mami jött ebédre.Aput és a tesómat ünnepeltük.Apunak névnapja volt,Esztinek meg születésnapja.De mindkettő korábban,csak most alakult úgy,hogy akkor megünnepeljük.Egy csomó kaja volt,meg anya sütött tortát is,meg még sütiket...szerintem holnap után is még azt esszük...Na mindegy,nagyon fincsik lettek.
Olyan három óra körül mentek el mamáék,utána feljöttem a géphez és elkezdtem filmet nézni.Kettőt is megnéztem.Az egyik az A dögös és a dög...nem rossz film,de a másik vitte nálam a pálmát.Az pedig a Nem adok kosarat (Love & basketball)...egyszerűen imádom.Annyira jó film...jaaj...aki még nem látta,kötelező,hallod?!KÖTELEZŐ megnézned!!!
Amúgy kicseréltem a hét idézetét és képét.Ja és,ha nem tűnt volna fel új style-ja is lett a blognak.Egyenlőre tetszik.
Na ezt hiszem most ennyi...már kilenc óra van...mindjárt holnap,vagyis hétfő...aztán meg kedd és utána suli...és minden kezdődik újra...na jó ebbe most ne menjünk bele.
Szerintem tényleg mára ennyi.
Aludj jól,álmodj szépeket.
Ölelés,
Zs.

2010. április 2., péntek

Jupíííí :)))))))))))

Nézd csak!Kisütött a napocska. :) Nagyon jó,mindenki örülhet.Én is azt teszem.Vigyorgok,mint aki nem is százas. :D
Na megvolt az ebéd is.Teregettem és még egy mosást is beindítottam.Tiszta ügyes kislány vagyok. :D
Na jó,ez most csak egy ilyen röppentyű lett a napsütés kedvéért.
Pussssssszantás,
Zs.

Péntek egy kis náthával fűszerezve

Oh,igen.nagypéntek van.Az előző bejegyzést azért tettem fel.
Szóval ahogy a cím is elárulja azt hiszem egy kicsit megfáztam.vagyis az elmúlt 10 percben vagy nyolcszor tüsszögtem.
Na mindegy,majd túlélem :).
Igazából most csak megint rám jött a dolog,hogy írjak.Csak beszélni a nagy semmiről.Na jó,azért nem akarom,hogy a nagy semmiről legyen szó,mert az egy idő után unalmas tud lenni...nagyon is.
Kinézek az ablakon és tök borús az idő.Sehol egy kis napsütés vagy valami.Ehj.
Ráadásul belegondoltam,hogy már csak 5 nap és megint suli.Jó,jó.Tudom egy szavam sem lehet,mert sokkal több szünetünk volt nekünk,mint mondjuk más suliknak.Arra is rájöttem,hogy mielőtt a suli kezdődik egy alapos takarítás ráférne a szobámra.Na persze ezt nem húsvét közepén fogom megtenni,azt is biztos.majd talán kedden lesz rá idő.Ha meg nem,akkor még a szerdai napba beleférhet.Júúúj,ahogy ismerem magam ebből nem igazán lesz akármi is... :D De nem,most ezt tényleg meg kell csinálnom.
Aztán mit mondjak még...egész délelőtt az e-mail postafiókomat szerkesztettem.Tudod újat csináltam,mert elegem lett a régiből,szóval a címjegyzékemet kellett megcsinálnom.Összesen 64 e-mail címet vittem be ma délelőtt.Nem sok,de azért egyenlőre elég volt.Még van jó pár amit be kell majd írnom.De azt majd később,vagy máskor.
Nem sokára mennem kell ebédelni,aztán ki tudja mit csinálok még délután.Talán olvasok,vagy csak leszek.Még az is előfordulhat,hogy egy kicsit tanulok,de azért ezt nem mondom 100%-ra. :D
Egyenlőre szép napot.
Ölelés,
Zs.

Nagypéntek.


"Atyám
, kezedbe ajánlom lelkemet "
(Lk 23, 46)


2010. április 1., csütörtök

Nem értem,de fáj.

Mindig mindent elszúrok.Hány embert kell még elveszítenem ahhoz,hogy magamhoz térjek?Veled is ez az egész totál nem működik.Hiba volt ezt az egészet elkezdeni.Rossz,utálom,hogy így kell találkoznunk és ezek a visszataszító beszélgetések...vagy inkább az egész felszínes viselkedés.Szörnyű,nem tudom te hogy vagy vele.Én már semmit nem értek.
Aztán ott van a másik dolog.Választanom kéne.Választanom kellene fontos emberek között?Ezt nem várhatjátok el tőlem,ez nem megy.Ráadásul félek...félek a választástól,mert valaki mindenképpen szomorú lenne.De nem is mondok ilyet,mert nem vagyok hajlandó választani köztetek,és nagyon remélem,hogy ti sem akarjátok ezt.Nem akartok választás elé kényszeríteni.
Lehet,sőt tudom,hogy változtam az elmúlt időben,de nem tudok mit tenni.Nem akarok a régi én lenni.Mindegy is,nem tudom minek blogolok egyáltalán.Mindig csak a vita jön belőle.Lehet az lesz a legegyszerűbb,ha megszüntetem.Vagy legalább is titkosítom...

Ezt pedig azért tettem fel,mert nagyon szeretem.Semmi köze ehhez a bejegyzéshez,félreértés ne essék.

Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén
ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok
vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.

Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.
A prófétálás véget ér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredékes,
és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes az véget ér.
Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek,
úgy gondolkoztam, mint a gyermek,
úgy ítéltem, mint a gyermek.
De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most még csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek mindent,
ahogy most engem ismernek.
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három,
de közülük legnagyobb a szeretet.